Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP):
461 hogy Magyarországról Magyarországon kiképzett orvosokat kivigyenek külföldre, ezt üzletszerűen csinálják, ebből jövedelmet termeljenek, s ebből az ön és családja megélhetését biztosítsák. Majd ön pár évvel később bejön ide a parlamentbe, és szomorú fejjel, lehet, hogy kicsit félre is biccentve a fejét azon sopánkodik, hogy milyen sok orvos megy ki Magyarországról. Csakhogy, tisztelt képviselő úr, az ön családi vállalkozása azért jött létre, hog y orvosokat segítsen külföldre, hogy orvosokat vigyen ki Magyarországról. Ön ebből élt, önnek ez volt a jövedelemtermelő vállalkozása és forrása. Itt ne sopánkodjon akkor, ha ön is előmozdította ezt. Ön is jogász végzettségű, ismeri azt a mondást, hogy saj át felróható magatartásra senki sem alapíthat jogot. Ha ön azon mesterkedett, hogy minél több orvos minél könnyebben jusson külföldre és erre vállalkozást is létrehozott, akkor itt Magyarországon utána ne álljon fel olyan pártképviselőként, aki erre mint n egatív tendenciára hivatkozik. Ennyit a dolog tartalmi részéről. Ami pedig a konzultációt és az egészségügy helyzetét illeti: tisztelt képviselő úr, szerintem ön se tud mondani a magyar történelem elmúlt évtizedeiből olyan időszakot, amikor fejlesztésként, felújításként, orvosiműszervásárlásként, kórházi épületek korszerűsítéseként 500 milliárd forint nagyságrendű összeg költődött el öt esztendő alatt. Nem nagyon volt Magyarországon még egy olyan időszak, amikor egy bő kormányzati ciklus alatt 500 milliárd forintnyi, elsősorban közösségi, de részben nemzeti forrást is tudtunk fordítani kórházak fejlesztésére. Mi nem azzal foglalkoztunk, képviselő úr, hogy állami céget alapítsunk arra, hogy a magyar orvosokat külföldre vigyék, mint ahogy ezt ön tette a koráb bi években, hanem igyekeztünk a munkakörülményeket javítani, hiszen jól tudjuk, hogy a bér, a munkakörülmények, az előmenetel lehetősége mind olyan, ami segíti a magyar orvosokat abban, hogy itt maradhassanak, Magyarországon dolgozzanak tovább, és lássák i tt a perspektívájukat. Ezért volt fontos, hogy 322 milliárdot magukra a kórházi épületekre, 104 milliárdot pedig orvosi műszerek beszerzésére költöttünk. Ezért volt fontos, hogy 20122013ban egy 27 százalékos béremelést indítottunk el, amelynek a tavalyi év második felében és az idei évben volt a folytatása, hiszen az alapbérek megemelése után a különböző mozgóbérelemek - túlmunka, ügyeleti díjak - is megemelésre kerültek. Ezért fontos a rezidenstámogatási program vagy a szakorvosi ösztöndíj, pontosan azé rt, mert az orvosokkal és az ápolókkal való konzultáció után ezeknek a lépéseknek az elhatározására jutottunk, amiket folytatni is fogunk a következő években. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tiszte lt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportjából „A közoktatás állapotáról” címmel Hiller István képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Alelnök úr, parancsoljon, öné a szó. DR. HILLER ISTVÁN ( MSZP ): Köszönöm szé pen, elnök úr. Képviselő Asszonyok! Képviselő Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Néhány óra múlva az Országgyűlésben vitanapot tartunk, több órán keresztül fogunk beszélni, vitatkozni a közoktatásunk állapotáról. Ezek a vitanapok az elmúlt évek tapasztalatai s zerint kétfélék szoktak lenni. Az első fajta az, amikor kulturáltan, rögzített időkeretben gyepáljuk egymást; sok minden nem szokott kijönni, és a közvéleménynek is megvan erről a véleménye. A másik az, amikor a téma mellett elbeszélve unalomba fúl a megbe szélés. Ez sem öregbítette a Magyar Országgyűlés tekintélyét. Mi, a szocialista frakció úgy készülünk, hogy nem ezt a rossz hagyományt kívánjuk folytatni. A magyar közoktatás állapotáról a közoktatásban érintett szakszervezetek javaslatára, a mi kezdeménye zésünkre fog vita folyni. Azt reméljük és azt akarjuk, hogy valóban a lényegről, gyermekeinkről, diákjainkról essék szó. Merthogy mégiscsak meg kellene állapodnunk abban közösen, függetlenül attól, hogy mely frakcióban ülünk, hogy az oktatás nem azért van, hogy az