Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
459 termelő van! - Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A 3 hektár alatti birtoktesteknél pedig szintén hasonló, 568 ezer vásárlóig el fogunk tudni jutni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kor mánypárti padsorokban. - Gőgös Zoltán: Majd eldönti a nép a népszavazáson. Népszavazás keretében visszavesszük! Visszavesszük hivatalosan. - Dr. Bitay Márton Örs: Visszaveszik! A jegyzőkönyvbe vegyük be!) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. A következő napirend előtti felszólalásra a Jobbik képviselőcsoportjából Lukács László György képviselő úr jelentkezett: „Konzultációval az egészségügyért”címmel. Parancsoljon, képviselő úr! DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Biztosan egyet tudunk érteni abban, hogy konzultálni többféle módon is lehet. Konzultálni lehet kevés emberrel, sok emberrel, lehet a szakmával vagy adott esetben szélesebb tömeggel, akár a laikusokkal , illetve lehet érdemben, illetve lehet felületesen is konzultálni. A Jobbik 2016ban valódi nemzeti konzultációja keretében az egészségügyről, az oktatásügyről, illetve a korrupció kérdésében indított, illetve indít nemzeti konzultációt, amelyben az egész ségügyben teljes mértékben le lehet szögezni, hogy egyrészt a szakmával is, másrészt széles tömeggel is konzultálni fog, és a konzultáció el is indult. Arról, hogy elindult, annyit kell tudni, hogy több mint 200 olyan szervezetnek - legyenek akár szakmai s zervezetek, legyenek tudományos műhelyek, legyenek akár a betegszervezetekhez tartozó egyéb civil kezdeményezések - valamennyi ilyen levelet kiküldtük a kapcsolatfelvételre és a szakmai konzultációra való hívással, és ezen a héten, illetve már az előző hét en is a Jobbik folyamatosan folytatja ezekkel a reprezentatív szervezetekkel a konzultációt. Mindezek mellett nemcsak a tárgyalóasztalnál lehet az egészségügy problémáiról beszélni, hanem bizony lehet olyan helyeken is, mint az intézményekben, legyen akár az alapellátásról, a járóbetegszakellátásról vagy a fekvőbetegszakellátásról szó, éppen ezért a Jobbik képviselői - nemcsak országgyűlési képviselői, hanem helyi képviselői is - azt vállalták, illetve azt fogják véghez vinni, hogy a lehető legtöbb intézm ényt, a lehető legtöbb ellátót meg fogják látogatni, és ott kérik ki a véleményüket azokról a valódi, érdemi problémákról, amelyek az egészségügyet feszítik. Ezen túlmenően olyan szakmai egyeztetések vannak, illetve olyan szakmai egyeztetéseket tartunk, am elyekben a lehető legszélesebben, tehát nemcsak a szakszervezetekkel, hanem a betegek szervezeteivel is lehet konzultálni. Mindazonáltal azt is lehet látni - és ez már az elmúlt pár nap eseményeiből is körvonalazódik , hogy olyan témák biztosan elő fognak kerülni, amelyek az egészségügy jelenlegi legakutabb kérdései, így például a bérek kérdése. Érdemes itt annyiban elidőzni, illetve megállni, hogy az egészségügyi szakdolgozók bére nemcsak egyébként Magyarországon van nagyon rossz helyzetben, hanem az euró pai, illetve a fejlett államokhoz viszonyítottan is rendkívül alacsony, és ami talán a legszörnyűbb, hogy a vásárlóerőparitáson alapuló, tehát hogy mennyit tud költeni és mennyire tudja a mindennapi megélhetését fedezni egy egészségügyi szakdolgozó, az eg y nagyon alacsony szintet mutat. Sokan közgazdászok már azt mondták, illetve azt mondják most is, dolgozói szegénység van az egészségügyi szakdolgozók körében, amely egyébként párosul azzal a második problémával, amely minden fórumon elhangzott, ez pedig m aga a kiégettség, illetve azok a rossz mentális körülmények, amiben a dolgozók mindennap dolgoznak. Talán érdemes erre azért figyelemmel lenni, mert ez gyengíti az orvos és a beteg, a szakdolgozó és a beteg közötti viszonyt, ha úgy vesszük, megszűnik közöt tük az a kölcsönös bizalom, amely az egészségügyet összetartja, és ha úgy tetszik, ez lényegében aláássa azt, amiért mindenképpen dolgozni kellene, mégpedig az együttérző egészségügyért, ahol egyrészt a betegek tekintettel vannak
