Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 13. hétfő (162. szám) - A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazása - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke:
4450 A tanács megvizsgálta a törvényjavaslatot, és a 2016. évi június 9én tartott ülésén egyhangú döntéssel az alábbi határozatot hozta. Megállap ította, hogy a 2017. december 31re tervezett államadósságmutatónak a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló T/10377/1167. számú egységes költségvetési törvényjavaslat 3. § (3) bekezdésében rögzített mértéke megalapozott, a stabilitási törv ény előírásainak megfelel, és összhangban van a törvényjavaslat szerinti költségvetési folyamatokkal. Az államadósságmutató csökken 2017ben, következésképpen az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében foglalt követelmény teljesült. A tanács ebből követően m egadta az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulását az egységes költségvetési törvényjavaslat zárószavazásához. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy a tanács megbízása alapján igen röviden, csak néhány percig igénybe v ehessem figyelmüket. Mint ismert, az államadósságszabály keretét az Alaptörvény a következők szerint fogalmazza meg. Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törv ényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkenését tartalmazza. Az Alaptörvényen felül a stabilitási törvény is tartalmaz az adósság alakulására vonatkozó előírást. Ezt az Országgyűlés a Költségvetési Taná cs jelzéseit is figyelembe véve 2016ban módosította. A költségvetés tervezésekor alapul vett makrogazdasági feltételek alapján 2017re így a következők vonatkoznak. Mivel a költségvetési évre előre jelzett infláció és a bruttó hazai termék reálnövekedési üteme közül legalább az egyik nem haladja meg a 3 százalékot, ezért a központi költségvetésről szóló törvényben az államháztartás adósságát oly módon kell megtervezni, hogy a költségvetési év utolsó napján várható államadósság és a költségvetési év bruttó hazai terméke százalékban kifejezett hányadosának, vagyis az államadósságmutatónak az előző évhez viszonyított csökkenése legalább egytized százalékpontot érjen el. Amint a törvényjavaslat általános vitájának kezdetén elmondtam, a tanács a költségvetési tö rvényjavaslat tervezetére tett véleményében megállapította, hogy az államadósságszabály teljesül, hiszen 2017ben az adósságmutató 73,5 százalékról 71,9 százalékra, az említett előíráshoz képest 1,5 százalékponttal nagyobb mértékben csökken. Így megfelel a tartalék az esetlegesen mérsékeltebb csökkenést előidéző, a nemzetgazdaság növekedésére, az államháztartás bevételeire, kiadásaira ható hazai és nemzetközi tényezők várttól eltérő alakulásából eredő kockázatok hatásának fedezésére is. A tanács azt is rög zítette, hogy az európai uniós adósságszabály is teljesül, mivel az adósságráta csökkenése nagyobb a ráta 60 százalék feletti részének egyhuszadánál. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Költségvetési Tanács folyamatában követte a költségvetési törvényjav aslat országgyűlési tárgyalását. Az ennek alapján készült szakértői elemzések és az egységes költségvetési törvényjavaslat felülvizsgálata alapján a tanács megállapította, hogy a benyújtott törvényjavaslathoz képest az Országgyűlés által elfogadott előirán yzatváltozások egyenlegükben egyaránt 56,4 milliárd forinttal, igen szerény, néhány tized százalékos mértékben növelik a központi költségvetés bevételeinek, valamint kiadásainak főösszegét. Így sem a pénzforgalmi s az uniós módszertan szerinti hiány, sem az adósság összege nem változik. Nem módosul a bruttó hazai termék 2017re várt összegére vonatkozó kormányzati előrejelzés sem. Mindezek eredményeként az egységes költségvetési törvényjavaslatban a tanács által véleményezett tervezetben szerepeltetettel a zonos maradt a stabilitási törvénynek megfelelően számított adósságmutató. Ezáltal teljesül az Alaptörvényben megfogalmazott államadósságszabály, ami a tanácsnak a törvényjavaslat zárószavazásához történő hozzájárulásának feltételét képezi. A tanács áttek intette a főbb bevételi és kiadási elmozdulásokat is, de ahogy a törvényjavaslat tervezetének véleményezésekor is tette, nem bocsátkozott jelen határozatában sem a változtatások belső arányainak, sem elosztáspolitikai összefüggéseinek értékelésére. A határ ozat indoklásában jelezte, hogy a kiadási növekmények forrását belső átcsoportosításokon túl az adó- és
