Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 8. szerda (161. szám) - A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - HORNUNG ÁGNES ANNA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
4417 k iszámításához szükséges adatokat. A Quaestor esetében azonban problémák merültek fel, mert a Quaestor által kialakított, korábban nem ismert gyakorlat az volt, hogy a befektetők nem kizárólag a kibocsátáskor vásároltak kötvényeket, hanem a kibocsátást köve tően másodlagos piacon is, azaz a Quaestor Értékpapír Zrt. irodájában egyes kötvénysorozatokat folyamatosan forgalmaztak. Az ily módon, a másodlagos piacon vásárolt kötvények esetén a vételárban a befektető az időarányos kamatot, a kibocsátás és a vétel id őpontja közötti időszakra vonatkozó, még jóvá nem írt kamatot is megfizette, az értékpapírszámlán a kötvény lejártakor pedig a teljes kamatot írták jóvá. Mivel az értékpapírszámlaadatok szerint jóváírt kamat ebben az esetben nem tekinthető teljes egészébe n a befektetésen felül realizált pénzösszegnek, ezért szükséges pontosítani a kárrendezési törvénynek a hozam meghatározására vonatkozó rendelkezését. A problémát az okozta, hogy a Kárrendezési Alap, amely a törvény rendelkezései szerint járt el, az elmúlt nyolc évben realizált hozam levonásakor a másodlagos piacon vásárolt kötvények esetén az értékpapírszámlakivonatokon szereplő adatok alapján a ténylegesen realizált hozamnál többet vont le. A módosítás azért is szükséges, mert a kárrendezési törvény alap vető tézise az volt, hogy a befektetőnek azt a tőkét kell visszakapni, amit annak idején befektetett, azzal azonban, hogy a befektetési vállalkozás által jóváírt, magas hozamok nem tényleges gazdasági tevékenységből fakadtak, így azt a törvény tőketérülésn ek tekinti, ezért a Kárrendezési Alapnak le kell vonni az értékpapírszámlán szereplő kötvények értékéből az elmúlt nyolc évben realizált hozamokat. Ha a Kárrendezési Alap a jogszabályi előírások figyelembevételével többet vonna le, mint amivel a befektető ténylegesen gazdagodott, az nem lenne összeegyeztethető a törvény alapvető céljával. (12.40) Ez az intézkedés azért bír különös jelentőséggel, mert 10 580 kárrendezésre jogosult elszámolását érinti. Ebből a körből 6155 kárrendezésre jogosult esetén növeked ne a megállapított ellenérték, és hozzávetőlegesen 546 kárrendezésre jogosult esetén a levonandó hozam csökkenése miatt immár nem lenne megállapítható a Kárrendezési Alap által fizetendő ellenérték, ezeknél a befektetőknél a levonandó hozam korábban meghal adta a nyilvántartott kötvények értékét, így számukra kifizetés nem került megállapításra. A 6 ezer kérelem felülvizsgálata hozzávetőlegesen 1 milliárd 360 millió forint többletkiadást jelentene. Összegezve: jelen törvénymódosítási javaslat a kormány azon szándékát tükrözi, hogy a brókerbotrányok legnagyobb veszteséget elszenvedett csoportjának kárát enyhítse, és ennek keretében az igazságos kárrendezés során megállapított ellenérték kifizetése a kárrendezésre jogosultaknak a törvény által előírt határidőve l megtörténhessen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a kormány nevében államtitkár asszony kíváne most szólni. (Jelzésre:) Igen. Hornung Ágnes államtitkár as szonyt illeti a szó. Parancsoljon! HORNUNG ÁGNES ANNA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár úr által elmondottakon túlmenően annyit szeretnék hozzátenni, hogy ez a törvénymódosítás egy t echnikai módosítás, amiben a „hozam” szó pontosabb megfogalmazását tartalmazza. Ez azért történik, azzal a céllal, hogy a befektetők a hozamok levonásával számított befektetett tőkéhez jussanak hozzá a kártalanítás során, ez továbbra is változatlan. Ennek az elvnek a maradéktalan érvényesüléséhez vált szükségessé ennek a „hozam” kifejezésnek a módosítása, illetve pontosítása. A kártérítési eljárás során kiderült ugyanis, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. által működtetett másodlagos piacon vásárolt kötvények esetén a vételárban a befektető az időarányos kamatot is megfizette, tehát az értékpapírszámlán jóváírt kamat ebben az esetben nem tekinthető teljes összegében a befektetésen elért hozamnak. Erre tekintettel a törvényben meghatározott „hozam”