Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 8. szerda (161. szám) - A Montenegrónak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
4413 ahogy ez, mondjuk, Svá jcnak is sikerült, de nagyon messze vagyunk attól, hogy anyagilag és hozzáállásban olyan szintre kerülhessünk. Viszont még nem vagyunk ott, és mindenféleképpen egyfajta műveleti terület lenne Magyarország, ha legalább az a sokszor kritizált, sokszor vitato tt védernyő nem kerülne a fejünk fölé, ami jelen pillanatban megvan. Hangsúlyozom, ez persze nem azt jelenti, hogy minden esetben mindennel egyet kell értenünk, nem is azt jelenti, hogy minden misszióhoz magyar katonákat kell küldeni, és ahogy én ismerem a kár a NATOn belüli döntéshozatalt, ez nem egy kötelessége Magyarországnak, hogy minden misszióba, vagy hogy egy misszióba hány magyar katonát küldjön, hanem egy lehetőség és felajánlás. Természetesen a kötelezettség csak akkor állna fenn, ha egy NATOtago rszágot külső támadás érne. Mondjuk, ha a Baltikumban ez bekövetkezne, az nyilvánvalóan a magyar kötelességek körét kibővítené, de addig igenis helye van egyébként azoknak a vitáknak is a Magyar Országgyűlésben, hogy egy felajánlásos alapon történő külföld i katonai misszióban való részvétel esetében igennel vagy nemmel szavazunk, ha a Magyar Országgyűlés hozzájárulását adja egy önkéntes, akár NATO keretében lévő misszióhoz. Ezek a politikai viták nyilván köztünk meglesznek a jövőben is, de visszatérve Monte negró csatlakozásához, úgy gondolom, ebben a helyzetben az a helyes, ha az ő törekvésüket támogatjuk, lévén, hogy ők úgy gondolják, hogy a biztonságukat így tudják biztosítani, illetve a függetlenségüket így tudják megerősíteni; ebben visszás lenne az, ha Magyarország mondaná meg számukra, hogy mi a jó nekik. Természetesen fenntartva, hogy tanácsokkal el lehet őket látni, de nem gondolom azt, hogy jó lenne, ha kvázi az ő szuverenitásukon, idézőjelben, az ő érdekükben túl szeretnénk nyúlni, és mi mondanánk m eg nekik, hogy mi a pozitív vagy mi a negatív számukra. Azért is fontos ez a hozzáállás, mert a gazdasági kapcsolataink jók, ahogy azt hallhattuk, tudomásom szerint is jók Montenegróval, és a jövőben várható, hogy ez erősödni fog, tehát egy gazdasági ténye ző is látható abban, hogy a jó viszonyt, a jó kapcsolatot fenntartsuk. Arról nem is beszélve, hogy alig több mint tíz éve történt meg a függetlenné válása Montenegrónak. Pontosan 2006. május 21én, tehát tíz évvel és néhány nappal ezelőtt történt meg a nép szavazás, ami esetében ők a függetlenségüket kinyilvánították, és önálló országként tudnak létezni, ők is ki tudtak szakadni a volt Jugoszlávia térképéről, pontosabban akkor már KisJugoszláviából, Szerbia és Montenegróból, és független, önálló államként l étre tudtak jönni. Hogy miért fontos ez Magyarország számára? Miért lehet fontos üzenet, hogy támogatunk ilyen formában is egy fiatal államot, egy független államot? Azért fontos, tisztelt képviselőtársaim, hiszen Délvidéken nagyon sok magyar ember él, aki k vonatkozásában, úgy gondolom, az autonómiatörekvések olyan jogos igények, amelyek alátámasztását pont hasonló példákkal lehetne elérni. Itt most természetesen nem egy független államról beszélünk Délvidék esetében, de egy autonómiáról, Szerbián belüli au tonómiáról igenis beszélnünk kell. Ha ebben az esetben arra rá tudunk mutatni, hogy tíz évvel ezelőtt egy alig több mint 600 ezres nemzet nemhogy az autonómiát, de a függetlenségét el tudta nyerni a térségben, és ezt békés úton, az Európai Unió által is eg yébként elfogadottan, azóta ENSZtagországként és vélhetően a jövőben NATOtagországként is meg tudják erősíteni, akkor az a minimum, hogy fel tudunk lépni a magyar autonómiatörekvések mellett Délvidéken is, és egyébként sok más helyen is a Kárpátmedencéb en ezt meg kell tenni. Nehezen visszautasítható igény egy szintén több százezres magyarság részéről az, hogy legalább az autonómiát biztosítsák, ha egy 600 ezres nemzet, amelynek egyébként a népessége nyilvánvalóan még nem is 600 ezer montenegróiból áll, t ehát egy 600 ezres új ország, így a pontos, el tudta érni a függetlenségét, akkor tulajdonképpen az a minimum, hogy egy nagy anyaországnak vagy a régióban egy közepes méretű anyaországnak, inkább így fogalmazok, Magyarországnak is több eredményt sikerülhet a jövőben elérnie majd a délvidéki magyarok érdekében. Azt is el kell mondjam, bár ez egy furcsa tény, sokan tudják, hogy Montenegróban egyébként euró van, tehát a hivatalos fizetőeszközt, az eurót önkényesen, egyoldalúan bevezették, így ebben a tekintetb en előrébb járnak, mint Magyarország, bármennyire is furcsa. Nyilvánvalóan ők nem az
