Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 8. szerda (161. szám) - Az ülésnap megnyitása - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2015. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4388 módon torzítja az erről szóló statisztikát, Magyarország eladósodottságának mértékét, és adott esetben egy vizsgálati időszakban befolyásolni tudja azokat a tényszámokat, amelyekre mondjuk, majd egy költségv etést alapoz a későbbiekben a kormányzat. Tehát itt egyértelmű piaci beavatkozásról van szó, ami helytelen irányú, bizonyos szabályokkal szembemegy, de egyébként meg értelmetlen, hiszen valós piaci folyamatok nem állnak mögötte, és megint csak a valós piac i folyamatokat nélkülöző torzítást, torzulást figyelhetjük meg. Tehát amikor az MNB alapítványainak tevékenységét, remélem, kellő alapossággal fogja vizsgálni az ÁSZ, akkor nagyon remélem, arra vonatkozóan is lesz kitétele, hogy ezen állampapírvásárlások végbemehetteke egyáltalán normális módon, egy nemzetgazdaság számára megengedhetőeke ezek a módszerek, tehát a mögöttes gazdasági és egyéb folyamatokat nélkülöző beavatkozási módszerek, és mennyiben torzítják ezek a rendelkezésre álló statisztikákat. És ha már itt magában az ÁSZelnöki bevezetőben, az elnöki köszöntőben szóba került az államadósság csökkentése mint konkrét cél, engem nagyon érdekelne, hogy személyesen az ÁSZ vezetőjét, vezetőit mennyiben érinti ez, mennyiben tartják elfogadhatónak azt, ho gy hasonló manipulatív módszerekkel változtassunk, mondjuk, az eladósodottságot kimutató rátákon, mutatókon, és mennyiben érdekeltek abban, hogy inkább valós piaci folyamatokkal mozduljunk el pozitív irányba, hiszen pozitív elmozdulásnak nehéz értékelni az t, hogy közpénzjellegét el nem vesztett, átcsatornázott összegekből az MNB alapítványai állampapírt vásárolnak, mindez pedig már érdemben képes torzítani az eladósodottságról szóló statisztikát. Ezzel Magyarország nem kerül ki semmiféle csapdából, nem nyer államadósság elleni harcot. Mint említettem, az adósságmenedzselési metodika ugyanaz, mint a balliberális kormányok idejében, tehát semmi érdemi elmozdulást ez a kormány nem tudott felmutatni, nem ült tárgyalóasztalhoz, nem folytatott sikeres tárgyalásoka t lényegében senkivel. Azzal próbálkozik, idézőjelben, hogy kinője ezt az adósságot, tehát hogy olyan gazdasági teljesítményt mutasson fel, aminek értelmében ez az ezermilliárd fölötti kamattörlesztési teher először egy kicsit, aztán érdemben elkezdjen csö kkenni. Ez egyébként egy reális forgatókönyv lehetett volna, csak nem ebben a régióban, nem ebben az európai uniós igában, ami alatt most állunk, nem egy olyan pénzszivattyú közepette, amikor multinacionális érdekeltségek éves szinten több mint 4000 milliá rd forintot szivattyúznak ki az országból nyereségadó és egyebek megfizetése nélkül, különböző indokokkal, mint gyártási technológia bérlése, knowhow bérlése, informatikai rendszer bérlete és egyebek. Tehát nem sikerült sajnálatos módon e folyamat fölé bá rmilyen korlátot szorítani. Azt látjuk, hogy ebben a kivéreztetett helyzetben, egy ilyen fordított irányú pénzszivattyú közepén egyszerűen nem lehet kinőni ezt az adósságot. Tehát azt látjuk, hogy hat év alatt önök nem tudtak ezen a területen érdemi előrel épést felmutatni, a menedzselés eszközei ugyanazok, továbbra is ezermilliárd fölötti minden évben a törlesztési teher. Hogy most ez 1325 vagy 1150, ez egyébként fontos eltérés, tehát én értékelem azt, hogy ott felszabadul akkor százegynéhány milliárd forin t, és ezt be lehet csatornázni máshova, de a kiszáradt gazdaság alaptételein nem tudtak változtatni, miszerint itt ezermilliárdos differenciák keletkeznek abból kifolyólag, hogy az adósságmenedzselési szisztéma teljesen ugyanaz, nem sikerült még az EUforr ások igénybevételével sem önálló lábra állítani bizonyos gazdasági egységeket. Tehát Magyarország tulajdonképpen egy félstátuszú német gyarmat szintjén működik, azon múlik a gazdasági teljesítménye, hogy különböző német autógyárak éppen a portfólióelosztás ukat hogyan végzik, vagy milyen befektetéseket eszközölnek a régióban, és azon múlik a mindenkori magyar növekedési adat, hogy mennyire olcsó a magyar munkaerő. Ez egy kiszolgáltatott gyarmati státusz. Ezzel nemhogy adósságot nem lehet kinőni, de érdemben az ország jelenlegi társadalombiztosítási, nyugdíjrendszerének a fenntarthatóságát is megkérdőjelezik önök 2030 éven belül. Tehát látható, hogy Magyarország nem tudott elindulni a kivezető úton az utóbbi hat évben egy teljes mértékben elhibázott gazdaságp olitika tekintetében, ahol a könyvelői szakma mintegy 60 adófélét vagy adóemelési típust ismer az utóbbi hat évből. Egy elképesztően túladóztatott gazdaságban, ahol az OECDkimutatások szerint a negyedik legdurvábban
