Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. február 29. hétfő (130. szám) - A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
436 És azt se mondják nekem, hogy ez egy nagyon hosszadalmas folyamat lenne abban az esetben, ha mindig, akár felmenő rendszerben azt l ehetne mondani, hogy ez érvényességi kellékként meg kell hogy történjen. Azt kell mondjam, hogy a korrupciós szintet és a minimum 250 milliárdnyi, ’90 óta ellopott dollárnyi vagyon - és ez a minimum, és nem mi mondjuk, nemzetközi szervezetek - megér annyit , hogy valamit tegyünk az ügyben, de ne azt, hogy még átláthatatlanabbá tesszük a közpénzeknek és a közcégeknek a nemzeti vagyont érintő vagyonelemei elköltését vagy az azokkal való gazdálkodást. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) (20.30) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Schiffer András frakcióvezető úrnak, LMPképviselőcsoport. Parancsoljon! DR. SCHIFFER ANDRÁS ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként Staudt képviselőtársamra re agálnék, tudniillik pont a mai nap szavazta le az Igazságügyi bizottság az LMPnek azt a javaslatát most már sokadik alkalommal, amikor most egy nagyobb antikorrupciós törvénycsomag keretén belül konkrét javaslatot tettünk le a parlament asztalára arról, h ogy különböző pályázatok útján megkötött szerződések esetén a szerződéseknek igenis legyen érvényességi feltétele például az, hogy a versengő pályázati ajánlatok legyenek a határidő elteltét követően nyilvánosak. Pont arra tettünk most már ötödik alkalomma l javaslatot, hogy különböző közpénzre, közvagyonra vonatkozó szerződéseknél ezeknek a szerződéseknek a nyilvánossága legyen transzparens, legyen átlátható. Látható viszont az, miután a Fidesz ezeket rendre, vita nélkül leszavazza, hogy ahhoz, hogy Magyaro rszágon érvényesüljön az állampolgári ellenőrzés a közpénz, a közvagyon felett, ehhez szükség van egy olyan választásra, ahol például Gelencsér képviselő úr is végre megízlelheti azt, hogy milyen lehet ellenzéki képviselőnek lenni. Akkor lesz Magyarországo n átláthatóság, akkor lehet a közpénzeket nyomon követni, ha a FideszKDNP végre távozik a hatalomból. Világos a mai nap történése nyomán, hogy ez a postatörvény nem szakmai indokokból került ide, nem azért, mert a Postát meg kell védeni a versenytársakkal szemben. A jegybanknak nincsen versenytársa, és az e heti meglepetéscsomag laza 200 milliárd forintnak az eltitkolása volt Matolcsy György udvartartása környékén. Világos, hogy mire megy ki a játék. A közérdeknek fölébe helyezték önök már nagyon régen a m agánérdeket. Egész egyszerűen az állami cégeket fejőstehénnek tartják azért, hogy a kormányközeli oligarchákat így lehessen feltőkésíteni. Ezt csinálták a Simicskakorszakban, és ezt csinálják most a posztSimicskakorszakban, amikor nem egy cégcsoportot, hanem több cégcsoportot a kormány körül ki akarnak tömni közpénzzel. Tudniillik amit államtitkár asszony megfogalmazott, hogy most már sok versenytárs van, hát hogyne - tetszettek volna hamarabb felébredni! Ki mondta azt, hogy be kell hajolni a postalibera lizációnak? Miért kell végrehajtani ezeket a diktátumokat? Ha Magyarországnak nemzeti kormánya lenne, akkor amiatt szállna szembe Brüsszellel, hogy a közszolgáltatások liberalizációját nem fogja Magyarország végrehajtani. Nem állnánk itt. Kettő: ellenzéki képviselőtársaim elmondták világosan, hogy a hatályos szabályok alapján is például akkor, amikor a postai hírlapterjesztés árképzési adataira volt kíváncsi valaki, a Posta a hatályos szabályok alapján meg tudta nyerni a pert. Ez arra bizonyíték, hogy nem k éne semmit módosítani ezen a törvényen ahhoz, hogy a nem közszolgáltatásnak minősülő piaci tevékenységekre vonatkozó üzleti titkokat vagy a nem közszolgáltató piaci tevékenységre vonatkozó üzleti titkokat a Magyar Posta meg tudja óvni. A jelenlegi törvényi szabályozás erre megfelelő alapot szolgál. Jogerős bírói döntés bizonyítja ezt. A javaslat jogi minőségén a Törvényalkotási bizottság összegző javaslata nem javít semmit. Továbbra is fennáll az a helyzet, hogy nem egyszerűen alaptörvényellenes ez a törvén yjavaslat, egy teljes káosz keletkezik, hiszen a nemzeti vagyonról, illetve az állami vagyonról szóló törvény
