Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 7. kedd (160. szám) - Egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás - Egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló... - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
4266 szól, hanem egy olyan egyenkultúra kialakításáról, ami természetesen jó azoknak, akik mélységesen hisznek a fogyasztói társadalom jótékony hatásaiban. Beszélnünk kell viszont arról is, hogy a globális migrációs krízis egyértelművé tette, hogy az Európai Unió jelenlegi szabályai nem alkalmasak ennek a válságnak a kezelésére. Ig en, mi tavaly is azt mondtuk és idén is azt mondjuk, most ebben a vitában is azt mondjuk, hogy ezt a válságot kizárólag közös európai fellépéssel lehet megoldani. Más kérdés, hogy ennek a közös európai fellépésnek a nulladik pontja az, hogy a francia, ango l és más hadiipari cégek azonnal fejezzék be a fegyverexportot a kibocsátó országokba. Azért is van szükség közös európai fellépésre, közös európai megoldásra, azért is ez egy új kihívás, hiszen nem egy XX. századi migrációs jelenséggel állunk szemben, aho l pontosan tudjuk, hogy hol van az a kibocsátó terület, ahol éppen harcok dúlnak, és pontosan tudjuk azt, hogy hol van az első biztonságos szomszédos ország. Csak Magyarországra az elmúlt esztendőben több mint száz országból érkeztek bevándorlók, ebben az esztendőben, 2016ban több mint 60 országból, Haititől egészen Bangladesig, még az uniós társult országból, Albániából is érkeztek migránsok Magyarország területére 2016ban. Ez egyértelműen mutatja azt, hogy természetesen vannak háborús menekültek, vannak , illetve lehetnek klímamenekültek, akik státuszának elismertetéséért egyébként a zöldpártok mindent megtesznek az Európai Unióban, vannak viszont gazdasági bevándorlók, és az elmúlt egy év eseményei mutatják, hogy ebbe a tömegbe bekeverednek potenciális b űnelkövetők. Az Európai Unió és benne Magyarország abban mondott csődöt az elmúlt egy esztendőben, és ebben súlyos felelősség terheli a magyar kormányt is, hogy képtelen volt arra, hogy a háborús menekülteket, adott esetben a klímamenekülteket, a gazdasági bevándorlókat, illetve a potenciális bűnelkövetőket megkülönböztesse egymástól, jóllehet erre a titkosszolgálati kapacitások mind Magyarország, mind pedig az Európai Unió számára rendelkezésre állnak. Azt gondolom, hogy akkor, amikor közös európai megoldá sról beszélünk, valóban szükség van azokra az elemekre, amelyeket egyébként a bizottsági javaslat tartalmaz. Nem hiszem azt, hogy akár Magyarország, akár az Európai Unió számára jóra vezet az, ha bármi politikai erő az Unión belül, itt Magyarországon is ön magában a kvótából, ha úgy tetszik, hitbéli kérdést csinál. Egyszerűen arról van szó, hogy arra Magyarország sem mondhat nemet, hogy adott esetben háborús menekülteket meghatározott számban, meghatározott feltételek között befogad. Most viszont egy olyan h elyzettel állunk szemben, ahol nem kizárólag háborús menekültekről van szó, viszont a háborús menekültek és a klímamenekültek vonatkozásában Magyarország a nemzetközi jogi és erkölcsi felelősséget nem háríthatja el. Viszont az is teljesen nyilvánvaló, hogy miután ez a tömeg úgy keletkezett, hogy egyes európai államok, itt jelesül Németország, a Német Szövetségi Köztársaság, illetve Svédország, a Svéd Királyság önhatalmúlag meghívólevet küldött nem uniós hatáskörben, nyilvánvalóan ebben az esetben, tehát ha a meghívólevél nemzetállami hatáskörben lett kiküldve, nem lehet az ebből keletkezett probléma terhét uniós hatáskörben eldönteni. Van szükség közös európai megoldásra, ez a közös európai megoldás viszont nem születhet meg a nemzetállami parlamentek nélkül , és osztjuk azokat az európai jogi aggodalmakat, amelyek az imént már elhangoztak nemcsak kormányoldalról, hanem Harangozó képviselőtársam részéről is a bizottsági javaslattal kapcsolatban. Az LMP frakciója egy sárga lapos eljárást már tavaly ő sszel támogatott azért, mert még ha egyet is értenénk egy ilyen javaslat irányával, mondom még egyszer, ami több szempontból egyébként tartalmaz előrelépést a tavaly szeptemberi tervekhez képest, a lehető legrosszabb megoldás az lenne, ha úgy lépne érvényb e egy uniós jogi norma, hogy utána keletkeznek nagyon komoly jogi, jogértelmezési viták. Az a sárga lapos eljárás, amit a kormányoldal kezdeményezett, adott esetben még szolgálhatja is a közös európai megoldást, hiszen tiszta jogi helyzetet teremt. Itt jeg yzem meg, hogy mi éppen ezért ellenezzük a népszavazás kezdeményezését addig, amíg ezekben az ügyekben nem születik uniós bírósági állásfoglalás.
