Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 7. kedd (160. szám) - Egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás - Egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló... - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4258 szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét arra a szerencsétlen körülményre, hogy Magyarország sem az Unió szívében, hanem annak határán fekszik. Ez pedig nem puszta elméleti kockázat. Alig egy éve, hog y lecsengett a Koszovóból kiinduló menekülthullám, amit az útba eső legelső schengeni államként éppen Magyarországnak kellett volna kezelnie. Akkor a most oly dölyfös Orbánkormány tudományából is csak annyira futotta, hogy egy regisztrációt követően minde nkit hagytak Nyugatra távozni. Ez is egyértelmű figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy az Unió külső határán fekvő országként Magyarországnak sem most, sem hosszabb távon nem érdeke egy olyan szabályozás fenntartása, amely minden terhet a határon fekvő orsz ágokra hárít. Éppen ezért összeurópai szempontból és a magyar nemzeti érdek szempontjából is elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság továbbra is ragaszkodik a dublini rendszerhez. Elfogadhatatlan továbbá, hogy nem a menekülteljárások hatékonyabbá tétele , hanem a menedékkérők Európán belüli mozgatása áll az Európai Bizottság erőfeszítésének központjában. Nem annak kellene ugyanis a központi kérdésnek lennie, hogy hol bírálják el a menedékkérelmet, hanem annak, hogy a kérelmező jogosulte egyáltalán menedé kjogi védelemre vagy sem. Erről azonban az európai fórumokon alig esik szó. Ez a megközelítés nemcsak észszerűtlen és biztonsági szempontból aggályos, sőt kockázatos, de a menedékkérőkkel szemben is méltánytalan helyzeteket eredményezhet. Ugyanis az a mene dékkérő, akit beengedtek az Európai Unió területére, és eljutott, mondjuk, Németországba vagy Svédországba, már azt hiheti, elérte célját, a csalódás annál nagyobb lesz, ha az eljárás végén kiderül, hogy visszatoloncolják hazájába. Mindenkinek, azaz a mene külteknek, az Európai Unió tagállamainak és nem utolsósorban minden európai polgárnak az az érdeke, hogy minél gyorsabban, lehetőleg még az Unió külső határainál tisztázzák: ki az, aki valóban háború és üldöztetés elől menekül és ki nem. Láthatóan azonban ezt a lényegi kérdést az Európai Bizottság sokadlagosnak tekinti, és ez tükröződik ebben az alapvetően elhibázott rendelettervezetben is. Szemben a Bizottság ősszel ismertetett rendelettervezetével, ez az újabb javaslat nemcsak célszerűtlen, ésszerűtlen és koncepcionálisan hibás, de egyes rendelkezései az Unió alapszerződését is sértik, ugyanis nyilvánvalóan aránytalan 250 ezer euró/fő fizetésére kötelezni azokat a tagállamokat, amelyek átmenetileg nem vesznek részt a menedékkérelmek elosztására vonatkozó m echanizmusban. Ez az összeg meghaladja, mint mondtam, a menedékkérelem elbírálását átvevő tagállam feltételezhető költségeit. Emellett a rendelettervezet hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, miszerint a határ menti államok a menedékkérő határátlépésé től számított egy év után mentesülnek a menekültügyi eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól. Így az úgynevezett dublini átadási eljárás keretében a menedékkérőket akár évek múltán is vissza lehetne toloncolni a határ menti országokba. A határ menti or szágokra vonatkozó időkorlátozás nélküli kötelezettség szintén aránytalan terhet jelent. Mindezekre figyelemmel az Európai Bizottság rendelettervezete megítélésünk szerint sérti az Európai Unió alapszerződésének 5. cikke szerinti arányosság elvét. Ezért az MSZP a Bizottság javaslatát nem támogatja, a határozati javaslatot, a sárga lapos eljárást pedig igen szavazatával támogatni fogja, és meg fogja szavazni. Azt szeretnénk elérni, hogyha a magyar kormány, a magyar parlament és egyébként az Unió tagállamaina k döntő többsége rá tudná bírni az Európai Bizottságot, hogy értse meg: az európai menekültválságot mindaddig nem lehet kezelni, amíg világosan el nem választjuk a valódi üldöztetés, háborús övezetből vagy politikai okokból menekülő embereket az egyébként bevándorlási céllal, munkavállalási céllal érkező migránsoktól, bevándorlóktól. Ez a bizottsági javaslat erre egyetlen mondatot nem szán. Ez a bizottsági javaslat csak arról szól, hogy a már ideérkező embereket hogy osztjuk szét egymás között. Ennek a java slatnak hiányzik az eleje és hiányzik a legvége. Az eleje az, hogy amint az előbb mondtam, legyen világos, hogy ki a menekült és ki nem, és azt gondolom, nincsen fideszes képviselő, maga Orbán Viktor is világossá tette, hogy valódi háborús menekülteknek és politikai menekülteknek egyetlenegy európai ország sem fordíthat hátat. És derüljön ki, hogy ki nem az, azokkal kapcsolatban pedig minden tagállamnak megvan a saját szuverén joga, hogy eldöntse, hogy
