Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 6. hétfő (159. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
4166 a kormány által számított 2,1 százalékhoz képest? Ismétlem, az t gondolom, ez azért egy jó vita, pláne annak tükrében, hogy emlékezünk olyan költségvetésekre Magyarországon az előző étvizedből, amikor az abszolút hiány 9 százalék környékén volt; vagy ez a vita nemzetközi szinten is fölvállalható, amikor például Franci aország jövő évi költségvetési hiányára az Európai Bizottság 3 százaléknál nagyobb hiányt prognosztizál. Ami a képviselő úr által említett fiskális motorokat illeti, illetőleg a növekedés és a foglalkoztatás úgymond költségvetési hajtóerejét, azért azt lát nunk kell, hogy az elmúlt évtizedben, amikor a költségvetési hiány igen magas volt, bizony a foglalkoztatottak száma nem növekedett, stagnált, és ebben a helyzetben nemcsak hogy a foglalkoztatottak számánál nem láttunk érdemi előrelépést, hanem gyakorlatil ag reálkonvergencia sem nagyon volt. Ebből a szempontból nézve az elmúlt évek folyamata, illetőleg a 2017. évi költségvetés azért mégiscsak azt bizonyítja, hogy a növekedést nem az elszálló hiány eredményezi, a növekedést nem az eredményezi, hogy most hirt elen találtunk uniós forrásokat, amelyek 2004től nem álltak volna Magyarország rendelkezésére, és a foglalkoztatottak jelentős növekedését nem az eredményezi, hogy egyik évről a másikra mennyi költségvetési pluszforrást pumpál a kormány a gazdaságba. Term észetesen a fiskális politikának érdemi hatása van a foglalkoztatottak alakulására is, de ha megnézünk egy idősort, akkor azt láthatjuk, hogy igen, a költségvetéstől független lépések vagy a költségvetéssel összefüggésben lévő, de nem közvetlen költségveté si támogatási lépések eredményezték azt, hogy a foglalkoztatottak száma jelentősen bővül, és igen, most már számos ágazatban és számos régióban azzal az úgymond pozitív problémával kell szembenéznünk, hogy sok esetben, sok helyen kevés a szakképzett munkae rő. Ezekre a problémákra is a jövő évi költségvetés választ kíván adni a szakképzési rendszer megerősítésével, pluszforrások biztosításával. Mindennek az a célja, hogy a szakképzett munkaerő rendelkezésre álljon. A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat t ehát a családok megerősítését, az adóterheik csökkentését, az otthonteremtést és nem utolsósorban a gazdaságfejlesztést tekinti legfontosabb céljának. Ennek megfelelően a törvényjavaslatból az alábbiakat tartom kiemelendőnek. Amint az elhangzott, 2017. jan uár 1jétől 5 százalékra csökken a legfontosabb élelmiszereken belül a friss tejre, a baromfira, a tojásra vonatkozó áfa, folytatva a sertéshús esetében már 2016ban elkezdett áfacsökkentést. Itt a nyugdíjasok kérdését külön ki kell emeljem, hiszen a nyugd íjak reálértékének megőrzése mellett tudni kell azt, hogy a nyugdíjasok fogyasztói kosarában az alapvető élelmiszerek nagyobb részt képviselnek, mint egy átlagos család fogyasztói kosarában. Így amikor a nyugdíjak értékét értékeljük, nem feledkezhetünk el arról, hogy az említett termékek jelentős súlyt képviselnek az említett fogyasztói kosárban. Emellett szintén csökken a lakosság adóterhei közül az éttermi szolgáltatások áfája és az internethozzáférésre vonatkozó áfakulcs. Jövőre 211 milliárd forint szol gálja az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonteremtési programját, ami nemcsak gazdasági növekedést ösztönöz, hanem hosszabb távon hozzájárul a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállításához és megfordításához, illetve a szakképzett munkaerő itthon tartás ához. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy abban bízom, hogy talán ez az otthonteremtési program is hozzájárul ahhoz, hogy többen úgy döntenek, hazatérnek Magyarországra külföldről. Azt gondolom, egy nagyon jelentős támogatás mindenki számára az említ ett otthonteremtési program. Az szja kulcsa 15 százalékos marad. Itt azokra a fölvetésekre reagálnék, amelyek szerint az szja rendszere igazságtalan. Én azt gondolom, hogy egy arányos adókulcsról van szó, amely azt üzeni, hogy megéri többet dolgozni, hisze n a többletjövedelem nem kerül egy progresszív kulccsal elvonásra; megéri gyermeket vállalni, hiszen mindazok, akik dolgoznak és gyermekeket nevelnek, érdemi adókedvezményt érvényesíthetnek, amelynek összege a kétgyerekesek tekintetében tovább bővül. Lehet ezt az adórendszert kritizálni, de ez az adórendszer is jelentős szerepet vállalt abban,
