Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 6. hétfő (159. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
4155 emelkedik jövőre, ezzel pedig a kormány megsérti az Európai Unió által előírt szabályt, amit a magyar törvényhozás a stabilitási törvénybe is átemelt, és amely Magyarország esetén előírja, hogy a GDP arányában 1,7 százalékos strukturál is deficitet kell teljesíteni. A magyar gazdaság mindössze ekkora hiányt tud elviselni hosszabb távon, éppen ezért ehhez közeledni kellene, nem pedig ettől távolodni. Figyelemmel arra, hogy a gazdasági stabilitásról szóló törvény is tartalmazza a strukturá lis deficithez való közeledés kötelezettségét, ezért a költségvetési törvényjavaslat nem felel meg valamennyi közpénzügyi előírásnak. Ezzel az Állami Számvevőszék is egyetértett a jelentésében, és ezzel kapcsolatban még a Költségvetési Tanács is kifejezte az aggályát. A költségvetési cél teljesítésének szempontjából általános kockázatot jelent, hogy a kiadási előirányzatok 53,3 százaléka úgynevezett felülről nyitott, azaz törvénymódosítás nélkül túlléphető előirányzat. Valamennyi ilyen előirányzat tételes e llenőrzése alapján az Állami Számvevőszék négy előirányzatról állapította meg, hogy azokat nem kellő megalapozottsággal tervezték meg. Mindezek alapján felvetődik a kellő részletezettség, illetve az átláthatóság követelményének sérelme. A kifejtettekre val ó tekintettel a törvényjavaslat álláspontunk szerint nem felel meg a határozati házszabályról szóló országgyűlési határozat 44. § (1) bekezdésében foglalt előírásnak. Tartalmi szempontból a mi álláspontunk szerint elutasítandó az, hogy a 2017. évi költségv etés a gazdagokat még jobban támogató évet vetít előre. A politikai haszonszerzés céljából hangoztatott „mindenki tudjon egyet lépni előre” lehetősége valójában csak a magasabb jövedelműeknek jár, a rászorultaknak csak havi legfeljebb pár száz, talán még p ár ezer forint is maradhat az áfacsökkentés alapján. A régió országaihoz képest is le vagyunk maradva, és ahogy az látszik, le leszünk maradva jövőre is. 2016ban még a kormány is 2,5 százalékos növekedést vár, Szlovákia ugyanebben az évben 3,2, Lengyelors zág 3,7, Románia pedig 4,2 százalékkal bővül az Európai Bizottság előrejelzése szerint. Arról nem is beszélve, hogy a legfrissebb gazdasági mutatók alapján a GDP megint csökken, ami az EUban utolsó helyet jelent a kormány szerint éllovas gazdaságpolitikáb an. A nemzetközi szervezetek, így az OECD megállapításai szerint sem javultak a magyarországi gazdasági mutatók, de mindez hosszú távon egészen biztosan nem fenntartható. A magyar kormány vagy nem tesz eleget azért, hogy a növekedést megalapozó dolgok jó i rányba változzanak, vagy még néha ront is ezen. A költségvetés tervezete szerint jövőre a kormány a szociális területre kevesebbet fog költeni GDParányosan és a kiadások megoszlását tekintve is, mint az idén. A szociális támogatások mértéke nagyrészt vált ozatlan marad, csupán néhány ellátás összege nő, de arcpirítóan alacsony mértékben, miközben az állam magára és a vezetőire többet költ majd. Mindez a létminimum alatt élők arányának emelkedése mellett azt jelenti, hogy a kormány semmit sem ad abból a növe kedésből, ami szerinte is várható. Magyarország még mindig alulteljesít, a szociális kiadások tekintetében mindenképpen. Jövőre 3,1 százalékos növekedéssel számol a kormány. 2 százalékponttal csökken az államháztartás összes kiadásai közül a jóléti funkció kra történő kiadások aránya, 56,9 százalékról 54,8 százalékra. A tágan értelmezett szociális területre, a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások területére arányában kevesebb jut jövőre, mint az idén a GDPből. A válság kellős közepén, 2009ben a G DPnek még 17,7 százalékát fordította az akkori kormány szociálpolitikai kiadásokra, jövőre ez 14 százalék lesz. Nyolc év alatt a kormány közel 4 százalékponttal csökkentette a szociális területre fordított kiadások arányát. A kormány jövőre is az infláció mértékével emeli a nyugdíjakat, amelyet így mindösszesen 0,9 százalékkal fognak emelni. Mindez több százezer létminimum alatt élő nyugdíjas számára néhány száz forintot fog jelenteni, tisztelt képviselőtársaim. Az egészségügyben jelentkező problémák kezel ésére mintegy 350 milliárd forint átcsoportosítását tartjuk szükségesnek az általunk benyújtott módosító javaslatnak megfelelően. Ennek keretében a benyújtott törvényjavaslat a béremelésen felül további 180 milliárd forint
