Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 6. hétfő (159. szám) - A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
4145 ELNÖK : Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki hozzászólni a vitához . (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt, így a vitát lezárom, és megadom a szót Banai Péter Benő államtitkár úrnak. BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Röviden reagálnék azokr a a felvetésekre, amelyek a vita ezen szakaszában elhangzottak. Azt gondolom, hogy sok olyan kérdésről volt szó, amely már az általános vitában is felszínre került, viszont azt gondolom, hogy az elmúlt idő ezen kérdéseket nem változtatta meg, és azt gondol om, hogy az eltelt idő a kérdésekre, a felmerült problémákra adott kormányzati válaszok helyességét igazolja. Miért mondom ezt? Azért, mert az egyik kérdés most is az volt, hogy valóban várhatóe érdemi többletbevétel az idei költségveté sben, amely többletkiadások fedezetét biztosíthatja. Én azt gondolom, hogy alapvetően szakmai konszenzus van abban, hogy az idei költségvetésben több száz milliárdos olyan többletbevétel várható, amelynek felhasználása nem veszélyezteti a GDParányos 2 szá zalékos hiánycélt és az államadósság csökkentését. Ahogy azt Szűcs Lajos képviselő úr említette, a gazdasági növekedés első negyedéves, elemzőket valóban némileg meglepő adatai egyáltalán nem látszanak a költségvetésen. Most már a tisztelt Országgyűlés rés zére nemcsak az első 4 havi adatokat ismertethetem, hanem holnap részletesen ismertetésre kerülnek az első 5 havi államháztartási adatok. Ez alapján azt tudjuk elmondani, hogy az első 5 hónap, tehát a májussal bezáródó időszak alapján az elmúlt 15 év legke dvezőbb központi költségvetési adatairól adhatunk számot. Ezek mellett a rendkívül kedvező költségvetési adatok mellett azt is látjuk, hogy a foglalkoztatottak száma is növekszik és a reálbérek is növekednek, ez jelentős támaszt jelent a költségvetés szemp ontjából. Ha ezeket az adatokat nézzük, és azzal számolunk, hogy az érdemi többletbevételek többletkiadásokra használhatók fel, akkor valóban az a kérdés, hogy mi az a gazdaságpolitika, amely a költségvetési bevételek felhasználását jellemzi, mi az az érté kválasztás, amire képviselő urak felhívták a figyelmet. Azt gondolom, hogy a szocialista párti képviselők sok szempontból nyitott kapukat döngetnek, amikor az értékválasztásnál az oktatást és az egészségügyet említik. Az oktatás területén 100 milliárdos tö bbletkiadással számol a javaslat, ami pedig az egészségügyet illeti, engedjék meg, hogy idézzem az eredetileg benyújtott költségvetési törvénymódosítási javaslatot. Az indítvány az indoklás 69. oldalán a következőt tartalmazza. „A kormány folyamatos egyezt etéseket folytat az egészségügyben dolgozók bérhelyzetéről az érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel. Amennyiben ezen egyeztetések eredményeként vagy a kormány döntése alapján egyéb célból az egészségügy számára többletforrásra lesz szükség 2016ban, az a költségvetési törvényben biztosított felhatalmazás alapján a gyógyítómegelőző ellátás jogcímcsoport egyes előirányzatainak megemelésével év közben biztosítható.” A kormány tehát a költségvetési mozgástér figyelembevétele mellett saját hatáskörben bi ztosíthat többletforrást az egészségügyi ágazat számára a 2016. évben. Ehhez nem szükséges a költségvetési törvény módosítása. Most a szöveg után hadd erősítsem meg azt a kormányzati szándékot, hogy az érintett szervezetekkel történő megegyezés esetén mind az ápolók, mind az orvosok többletforrását a kormány képes és a kormány tudja az érintett dolgozók számára biztosítani. Szakács képviselő úr a mentőket említette. Az eredetileg benyújtott törvénymódosítási indítvány 2 milliárd forintos pluszt tartalmaz gé pkocsibeszerzésre az idei évben, a 2016os évben, és ne feledkezzünk meg arról, hogy noha az egészségügy területén kétségtelenül számos feladat áll még előttünk, de beruházásokra európai uniós forrásból több mint 500 milliárd forintot fordított a kormán y. Ami a módosításnak a többi részét illeti, valóban nagyon jelentős összegű magán- és állami beruházásokra biztosít fedezetet ez az indítvány. Ha gazdaságpolitikáról és gazdasági növekedésről,
