Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - BÁNKI ERIK (Fidesz): - ELNÖK: - SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz):
4025 megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogvédelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást nem fogadhat el.” A következő: a z Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény alapján a képviselői megbízatással kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok közt található a gazdasági társaságban való tagságra vagy részvényesi pozícióra vonatkozó tilalom, ha a gazdasági társaság nem mi nősül átláthatónak. 30. cikk, ez az összeférhetetlenségről szól, 80. § (1) bekezdés, idézem: „A képviselői megbízatás összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. A képviselő a tudományos, egyetemi okt atói, főiskolai oktatói, művészi, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori és a nevelőszülői foglalkoztat ási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.” Aztán a képviselők gazdasági összeférhetetlenségéről a 84. § h) pontja: „A képviselő nem lehet a tőkepiacról szóló törvény szerinti pénzügyi ágazatban működő pénzügyi szerve zet kizárólagos vagy többségi tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója.” Illetve az i) pont így hangzik: „olyan gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező tag vagy részvényes, amely a nemzeti vagyonról szóló törvén y szerint nem minősül átlátható szervezetnek.” Aztán a 85. §: „A képviselő a megbízatása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig nem köthet vételi megállapodást olyan gazdálkodó szervezet részesedésének megszerzésére, amelyben a magyar vagy k ülföldi állam, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás vagy külföldi helyhatóság, párt, belföldi vagy külföldi vallási közösség közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkezik.” Továbblépve, a kormány tagjairól és az áll amtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a politikai vezetők tekintetében határozza meg az összeférhetetlenségi szabályokat. A gazdasági összeférhetetlenség nem terjed ki a tagsági részesedésre, illetve a részvényesi pozícióra, pusztán a veze tő tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tagság tiltott. A 10.§ (1) bekezdése: „A politikai vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (ideértve a felügyelőbizottsági tagságot, gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségét, alapítv ány kezelő szervezetének tagságát, valamint az érdekképviseleti szervezetben való tisztség viselését) nem létesíthet, valamint munkaköri feladatainak ellátásából eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet.” Továbblépve, a közszolgálati tisztv iselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény a szakmai vezetőkre, kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre, illetve a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazza. A gazdasági összeférhetetlenség nem terjed ki a tagsági részesedésre, illetve a részvényesi pozícióra. Ezen belül a 85. § (2) bekezdése azt mondja: „A kormánytisztviselő további jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység , a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és az állami projektértékelő jogviszony (a továbbiakban együtt gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létes íthet. A gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg.” A c) pont: „Nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többség i tulajdonban van.” A bírákról szóló, illetve az ő jogállásukról és javadalmazásukról szóló 2011. évi CLXII. törvény a felügyelőbizottsági tagságot, a vezető tisztségviselőséget, illetve a személyes közreműködést és korlátlan felelősséget tilalmazza az öss zeférhetetlenségi szabályok között. Maga a részvényesi vagy tagi részesedés nem minősül összeférhetetlennek. A 40. § (2) bekezdése így hangzik: „A bíró nem
