Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: - ELNÖK: - HIRT FERENC (Fidesz):
4019 lenne sza bad megszólalni! El kéne süllyedniük úgy, ahogy vannak! Erről beszéltem, tisztelt Gelencsér képviselőtársam. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK : Köszönöm szépen. Soron kívül kettő percre következik Tuzson Bence államtitkár úr. TUZSON BENCE, a Minisztereln öki Kabinetiroda államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hallgatva itt a vitát, néhány érdekes kérdés felvetődik. Én egyetlenegy kérdésre szeretnék röviden reagálni. Az előbb felvetődött a Siótour eladása és a különböző ilyen cégek eladása. Arra az egy tényre szeretném felhívni a képviselő asszony figyelmét, hogy ezeknek az értékesítésére a szocialista kormányok alatt, 2004ben került sor, tehát ez az az időszak, amikor a Siótourt például az ÁPV Rt. értékesítette; most ellenőr iztem egyébként ezt az adatot. (Hegedűs Lorántné közbeszól.) Ez az egyik kérdés, ami ebből a szempontból nagyon fontos, és azt gondolom, ezeket érdemes tisztázni, mielőtt még az ilyen típusú felszólalásokat megtenné. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Előre bejelentett felszólaló Hirt Ferenc képviselő úr, Fidesz. HIRT FERENC ( Fidesz ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az offshoreozásról és a gazdaság fehérítéséről szeretnék beszélni, hisz a fekete- és a szürkegazdaság visszaszorítása kimutathatóan csökkenti többek között az offshore tevékenységeket, megnehezíti a jövedelemeltitkolás lehetőségét, ezáltal erősíti az adóbeszedés hatékonyságát is. Amikor adóelkerülésről, offshore tevékenységekről vagy a kár csak a feketegazdaságról beszélünk, érdemes aláhúzni, hogy rejtett gazdasági tevékenységről, így a hatóságok által nem regisztrált tevékenységekről beszélünk. Amit le kell szögeznem a dologban, az az, hogy az adóelkerülés mértéke és az elkövető részérő l az adóelkerülés igénye egyenes arányban függ a csalás relatív hozamától, nagyságától és még a gyakoriságától is. Sajnos az offshoreozás, az adóelkerülés, a feketegazdaság létezése a gazdaság működésének a velejárója. Tudjuk, hogy mindig is volt, és úgy hisszük, hogy mindig is lesz, a mértéke azonban nekünk egyáltalán nem mindegy. Nem mindegy, hogy milyen testet ölt, és nem mindegy, hogy mekkora volument tesz ki az adóeltitkolás nagysága. Tudjuk, hogy a rejtett gazdaság miatt a költségvetés jelentős adóbe vételtől esik el, de sajnos a piaci versenyt is jelentős mértékben torzítja, sokszor megnehezíti, sőt akár tönkre is teheti a jogkövető piaci szereplők prosperálását, kiszámítható működését. A feketegazdaság a statisztikákat is jelentős mértékben torzítja, hisz nem kapunk pontos képet igen fontos területekről. Gondoljunk csak a munkanélküliségi mutatókra vagy az alkalmi foglalkoztatási adatok pontosságára és mérhetőségére. Gondoljunk csak bele, hogy a gazdaságpolitikai döntéseknél milyen fontos és jogos elv árás, hogy valós és pontos adatok alapján megalapozott és jó döntések szülessenek. Sajnos gyakran ezeket a jó döntéseket is megnehezíti a feketegazdaság működése, az eltitkolt jövedelmek és a munkahelyek megléte. A feketegazdaság elburjánzása hazánkban is szervesen összefügg az átláthatatlan offshore cégek világával. Nyugodtan és büszkén kijelenthető, hogy a kormányunk sokat tett a feketegazdaság elleni harcban. Egyes becslések szerint a feketegazdaság mértéke Magyarországon elérheti a GDP 2025 százalékát. Csak az érdekesség kedvéért: ez az adat a lengyeleknél 2228 százalék. Ezzel az adattal egyébként nem vagyunk megelégedve, nagyon sok munka vár még ránk. Az eddig bejárt út reménykeltő, hiszen egyes nemzetközi elemzések szerint a rejtett gazdaság mértéke a GDP több mint másfél százalékával csökkent 2010 óta, ami 1500 milliárd forintnak felel meg. Ennek egyik kulcsa az online pénztárgépek bevezetése, amely a vállalati bevételek eltitkolását nehezíti meg, és jelentősen megnöveli a lebukás kockázatát, erősíti az adóhatóság ellenőrzésének
