Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. VITÁLYOS ESZTER, a Miniszterelnökség államtitkára: - ELNÖK: - GALAMBOS DÉNES (Fidesz):
4005 De érdekes a harmadik cég is, amiről beszélünk, a Noreg Kft., amelyik a Bajnaikormányt ól is kapott 30 millió, önöktől pedig 125 millió EUtámogatást, de ez a cég egyébként ugyanúgy átláthatatlan. Vajon ki a tulajdonosa? Ugyanaz a YES Investment. Ugyanaz az átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű cég, és ő is kapott a Közbeszerzési Ellátási Fői gazgatóságtól, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól 13 milliárd forint értékben megbízást. Hát akkor két dolog van, vagy rossz az önök listája, és akkor vegyék le onnan ezeket a cégeket, mert még mindig kint vannak, vagy ha offshore, akkor törvénytelenül kö tnek velük szerződést. Hát ezt mondom! (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Soron kívül megadom a szót Vitályos Eszter államtitkár asszonynak. DR. VITÁLYOS ESZTER, a Miniszterelnökség államtitkára : Elméletileg sok mindenben egyetértek önnel az ok közül, amiket mondott. Azt gondolom, hogy három téma nem képezi vita tárgyát köztünk. Viszont az, hogy a vizsgálatot mikori időpontra néztük, tehát mikori felhívások voltak azok a releváns felhívások: 2012. január 1je után megjelent pályázati felhívást ól lehetett vizsgálódni. Azok a cégek, amelyek 2012. január 1je után megjelent pályázati felhívásra adtak be pályázatot, és utána nyertek el európai uniós támogatást, azoknak az esetében lehetett kimondani nekünk az átláthatatlanságot. De képviselő úr, az ön válaszai a kérdésében rejlenek. Ahogy mondta, 2009ben volt a Pentamen Kft. átláthatatlan, és akkor kapott. (Közbeszólások. - Az elnök csenget.) De értse meg, nekünk nem volt jogi lehetőségünk arra, hogy kimondjuk, 2012. január 1je előtt pályázati fel hívás keretében mit nyert. Most mondom, nem tudtuk megállapítani. Mi ebben az adott időpillanatban néztük. (Harangozó Gábor István: Az Alaptörvény!) (20.30) Nem tudtuk az Alaptörvény hatálybalépése miatt, pontosan azért nem tudtuk megnézni a korábbiakra. E LNÖK : Államtitkár asszony! Ne törődjön a bekiabálással! Köszönöm szépen. (Mesterházy Attila: Hülye képviselők csak dumálnak.) Előre bejelentett felszólalók következnek; elsőként Galambos Dénes képviselő úr, Fidesz. GALAMBOS DÉNES ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ikotity képviselőtársam visszahivatkozott Manninger Jenő képviselőtársamra, hogy ne tekintsünk vissza a múltba, hanem tekintsünk előre. Majd a felszólalásom második részében ez a fő irány. Azért hadd raga djam meg az alkalmat arra, hogy a múltba visszatekintsünk, és nem is a régmúltba, hanem viszonylag a közelmúltba. De előtte engedjék meg, hogy egy definíciót azért a magam részéről is fölállítsak vagy elmondjak az offshore fogalmát illetően. Az offshore eg yszerű adóelkerülési kategória, természetében káros, hiszen a transzparencia hiányát, az átláthatatlanságot segíti elő, miközben a cél az, hogy lehetőleg ne kelljen adót fizetni abban az országban, ahol a tényleges gazdasági tevékenység folyik. Azt gondolo m, hogy ez a megállapítás mindenképpen fontos annak felvezetéseként, hogy egy olyan botránykőt említsek önöknek, amely 2008ban rengette meg Magyarországot, illetőleg amelyik komoly következményekkel járó eseményeket indított el. 2008ban, mindenki emléksz ik még arra, az egykori szocialista kormányzati tisztviselők mintegy 20 milliárd forintos kárt okoztak azzal, hogy a 17 ezer négyzetméteres moszkvai belvárosi ingatlant elkótyavetyélték. A mai napig nem tudni pontosan, hogy kinek az utasítására, de az bizt os, hogy törvényellenes mód jellemezte a tranzakciót. Az akkori moszkvai nagykövet aláírt egy adásvételi szerződést arról, hogy a magyar állam értékesíteni fogja és értékesíti ezzel a szerződéssel az egyedülálló stratégiai jelentőségű objektumot. Hozzá kel l tennem rögtön, hogy ez azért is botránykő, mert volumenében és kiterjedtségében a
