Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
3968 offshoreozásából leszűrt rossz tap asztalat alapján úgy gondoltuk, hogy az egyik legelső dolgunk az állami vagyon védelme. Aki akkor itt volt a képviselőtársaim közül, talán emlékszik rá, hogy nem véletlen, hogy 2010ben talán a legelső törvény, amit előterjesztettünk, az állami vagyon véde lméről szóló törvény volt. Rossz emlékeink voltak, legyen az Sukoró, legyen az a Postapalota eladása, legyenek egyéb különböző alvállalkozói dolgok, úgy gondoltuk, hogy 2010nek ebben mérföldkőnek kell lenni, és többet ilyen eszközökkel, egyébként jó célra is használható, de rosszul használt eszközökkel az állami vagyonba ne lehessen belematatni. Az első pillanattól kezdve, és ez nemcsak 2010re, hanem ’98ra is igaz volt, azt mondtuk, hogy az állami vagyont elsősorban gyarapítani kell, és hogy a privatizác ióra is azt mondtuk, hogy mint ezt a lejáratott fogalmat meg kell szüntetni, a jövőben csak az állami vagyon gyarapítása érdekében lehet az állami vagyont működtetni. Ez vonatkozott tulajdonképpen az elmúlt évek rossz szájízt, rossz következményt hozó offs horeozására is. Nem véletlen, hogy az öt éve született Alaptörvény a lehető legmagasabb szinten követeli meg az átláthatóságot, hiszen az offshoreozásnak nem maga az, amit csinál, a baja, hanem ahogyan csinálja, hogy átláthatatlanságot eredményez. Mindez ért az Alaptörvény egyértelműen megköveteli az átláthatóságot minden olyan szervezetnél, amely a nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására jött létre. A központi költségvetésből az Alaptörvény szerint kizárólag olyan szervezet részére nyújtható támog atás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése és tevékenysége átlátható. (17.50) A kormány tehát a hazai jogszabályi hierarchia legtetején az Alaptörvényben zárta ki a közpénzek offshore cégekbe áramlásának lehetőségét. A szintén 2011re dátumozható, államháztartásról szóló törvény is világosan fogalmazva rögzíti, hogy offshore hátterű cégek közpénzekhez nem juthatnak. A jogalkotási munka egyik legnagyobb eredménye, hogy a törvényhozó egy régi joghézagot fel számolva meghatározta az átlátható szervezet fogalmát. Ezt azért is hangsúlyozni szeretném, mert az előttem megszólaló képviselőtársaim egynémelyike utalt arra, hogy ez nincs meghatározva; jelentem, meg van határozva, világosan deklarálva van. A Nemzeti Fe jlesztési Minisztérium öt éve terjesztette be a nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslatot, az Országgyűlés által elfogadott sarkalatos jogszabály a lehetőség szerinti legpontosabb definícióját adja az offshore vállalkozásoktól élesen elhatárolható, átlátha tó szervezet fogalmára. Tehát a lényeg nem az offshoreon van, hanem az átláthatóságon. A törvény az átlátható, hatékony és felelős országos és települési vagyongazdálkodás szigorú követelményeként rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat nem alapíth at olyan gazdasági társaságot, és fő szabályként nem is szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely nem átlátható. Ha a köztulajdonban lévő cég, az állami, önkormányzati alapítás részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, a társasági s zerződés felülvizsgálatát és a tulajdonosi szerkezet megfelelő átalakítását kell kezdeményezni. A jogszabály hasonló előírásokat vezetett be a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságra és leányvállalatokra is. A jogalkotó az átláthatósági krité riumok maradéktalan érvényesítését követeli meg az államtól nemcsak tulajdonosként, hanem szerződő partnerként is. A 2012. január 1. óta hatályos sarkalatos törvény kimondja, hogy a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó vagy koncessziós szerződés a termé szetes személyek mellett kizárólag átlátható szervezetekkel köthető. A vagyonhasznosítási szerződésben a szerződő partnernek vállalnia kell, hogy a hasznosításba csak átlátható szervezetet von be harmadik félként. A törvényi előírás szerint a nemzeti vagyo n tulajdonjogának átruházása esetén is alapkövetelmény az átláthatóság. A nemzeti vagyonról szóló törvény nemcsak jövő idejű elvárásokat fogalmazott meg, hanem a megörökölt káros gyakorlat teljes körű felülvizsgálatát is. A jogszabály 2012. végi határidőve l irányozta elő az állami és önkormányzati érdekkörben meglévő, nem átlátható szervezetek
