Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3950 Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamá ban vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van; vagy amennyiben nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföld i társaságnak; illetve a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 százalékos tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében pedig az előző pont okban részletezett feltételek fennállnak; az a civil szervezet és vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek: vezető tisztségviselői megismerhetők; a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szerveze tben nem rendelkeznek 25 százalékot meghaladó részesedéssel; székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján megállapítható, hogy olyan törvényeket alkottunk, amelyek alapján az állam és a helyi önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasá gi társaságot, az öröklés vagy törvényes rendelkezés alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely vagy amelynek valamely tagja nem átlátható. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A közteherviselés általánossá tétele okán szükségesnek láttuk azt is, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény is tartalmazzon előírásokat az átláthatósággal kapcsolatban a költségvetési támogatások nyújtásával összefüggésben. Az Áht. az elő irányzatok felhasználásának korlátairól szóló 29. alcímében a 41. § (6) bekezdésében rögzíti, hogy az államháztartás központi alrendszerében a kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény alapján a képviselői megbízatással kapcsolatos öss zeférhetetlenségi szabályok közt is megalkottuk a gazdasági társaságban való társaságra vagy részvényesi pozíciókra vonatkozó tilalmat arra az esetre, ha a gazdasági társaság nem minősülne átláthatónak. A központi államigazgatási szervekről, valamint a kor mány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben a politikai vezetők tekintetében határoztuk meg az összeférhetetlenségi szabályokat. Itt még vannak tartalékaink, ugyanis a gazdasági összeférhetetlenség a vezető tisztségviselő re, illetve felügyelőbizottsági tagságra terjed ki, de nem terjed ki a tagsági részesedésre, illetve a részvényesi pozícióra. A fenti összeférhetetlenségi rendelkezéseken kívül továbbá megalkottuk a közszolgálati tisztségviselőkről szóló 2011. évi CXCIV. t örvényben a szakmai vezetőkre, kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre, illetve a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben, továbbá a legfőbb ügyész, az ügy észek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényben is. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezekből is egyértelműen megállapítható, hogy az elmúlt hat évben a FideszKDNPtöbbségű parlament minden korábbit meghaladóan számos ös szeférhetetlenségi szabályt alkotott a demokrácia erősítése érdekében. Az összeférhetetlenség célja ugyanis alapvetően a hatalmi ágak elválasztásának biztosítása, pártatlan, befolyásmentes feladatvégzés garantálása, illetve a gazdasági összeférhetetlenségi szabályok esetében az átlátható és befolyásmentes tevékenység ellátásának biztosítása. Az offshore társaságokban való részvényesi vagy tagi részesedés tilalmával kapcsolatban szükséges kiemelni azt, hogy jelenleg nincs meghatározva a magyar jogrendszerben , hogy mi tekinthető offshore cégnek. (Dr. Schiffer András: Meghatároztuk.) Az ezzel kapcsolatos ellenzéki
