Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3948 És akkor nem mehetünk el természetesen szó nélkül az MNBalapít ványok offshore cégekkel kötött szerződései mellett: luxuskastély 100 milliárdos felárral, de említhetném az Eiffel Palaceügyet is, amit még korábban 31 millió euróért hirdettek, aztán 45 millió euróért sikerült megvásárolni, lényegesen nagyobb hasznot ha gyva egy offshore tulajdonú cégnél. Itt szeretném kiemelni, hogy ennek az Eiffel Palaceadásvételnek az értékbecslését a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda készítette el nem kevés pénzért, tehát a jelenleg is funkcióban lévő miniszter tulajdonában lévő ügyvéd i iroda készítette el azt az értékbecslést, amely alapján ekkora haszontól esett el a Nemzeti Bank alapítványa, és ekkora haszonhoz jutott az offshore tulajdonú gazdasági társaság. És mi történik, ha feljelentést tesz bárki az ügyészségen? Láttuk a TIG Zrt .nél: vagy nincs okokozati összefüggés, vagy valakinek a tudata nem fog át valamit, és az biztos, hogy semmilyen eljárás nem indul, semminek nincsen következménye. Ezeket a hangzatos szavakat lehet mondani, lehet hivatkozni a gyönyörű szép gazdasági muta tókra, de azt látjuk, hogy Orbán Viktor környezetében ott van az offshore Andy Vajnával, Spéder Zoltánnal az FHBcsoportnál, a Rogánféle kötvényügyletek, és lehetne sorolni, sorolni. Nem ér semmit a jogszabály, ha azt nem tartják be. Köszönöm szépen. (Tap s az MSZP padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Köszönö m a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mielőtt a vitanap szűkebb értelemben vett offshore tárgykörére rátérnék, felhívjam az önök figyelmét a kereszténydemokraták bölcseleti emlékezetéből arra a vezérfonalra, amely szerint há rom dolgot tarts szem előtt, mielőtt cselekszel: honnan jössz, hová mész és ki előtt kell hogy számot adj életed cselekedeteiért, vagyis minden körülmények között szem előtt kell tartanunk azt, hogy kik vagyunk, mit képviselünk, vagyis mi az identitásunk. Tudnunk kell, hogy az identitás nem primer definíció, mert egyrészről míg horizontális és vertikális, addig másrészről lehet etnikai, vallási, kulturális és földrajzi. Mindenkinek van tehát konkrétan meghatározható identitása, még akkor is, ha azt tagadja, vagy ha nem ismeri fel, mert gyökértelen társadalomban él. Így van identitása a szocialistáknak, a liberálisoknak, a zöldeknek, az anarchistáknak is, és éppúgy nekünk, kereszténydemokratáknak is van identitásunk, amely alapvetően nemzeti keresztény, és él etünk minden területére kihat. Így van egy gazdaságpolitikai vetülete is identitásunknak, amely legjobban a Rerum novarum enciklikában foglalható össze: egyrészről bíráljuk a marxizmuson alapuló gazdaságpolitikát, de egyúttal bíráljuk a pusztán kapitalista gazdaságpolitikai rendszert is; másrészről támogatjuk azt a berendezkedést, ami ösztönzi az államnak a gazdaságon belül kiemelt szerepvállalását. Kereszténydemokrata identitásunk tehát úgy az osztályharc, mint az individualista liberalizmus elutasításán a lapul olyképpen, hogy központi értéknek az organikus fejlődést és a társadalmi békét tekintjük, amelynek középpontjában a teremtett ember áll. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A polgári társadalmi berendezkedés hozta létre a társadalmi szerződést, amelynek lény ege, hogy egy magasabb civilizációs szint elérése érdekében a nép szerződik az állammal a közös célok megvalósítása érdekében. Ezért a társadalom tagjai befizetik az általuk megtermelt javak törvényben meghatározott hányadát, vagyis adót fizetnek, az állam pedig ebből fenntartja magát és megvédi honpolgárait, továbbá az újraelosztási rendszeren keresztül különböző jogcímeken összegeket visszajuttat az arra jogosultak részére. A fentiek okán az adóelkerülés, akár offshore cégen keresztül, akár más módon tört énik, közvetlenül érinti a társadalom minden tagját, ugyanis, ha kevesebb adó kerül befizetésre, mint amennyi az adójogi törvények alapján előírt lenne, úgy a közös feladatok ellátására kevesebb forrás fog rendelkezésre állni, az adó ugyanis az állam költs égvetésének a legfontosabb bevételi forrása.
