Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3943 külföldi érdekcsoportok lehetnek a tulajdonosai, amelyek más országok politikai rendszerét vagy éppen gazdasági rendszerét kívánják meggyengíteni. Adódik a kérdés, hogy ha már az átlátha tóságot sikerült szabályoznunk, és sikerült mindent megtenni annak érdekében, hogy innen kiszorítsuk azokat a szereplőket, akiknek a valós tulajdonosi háttere nem feltérképezhető, akkor az adózás frontján tudunke még eredményeket elérni. Ebben egyelőre sa jnos még nem állunk jól, hiszen nemcsak nálunk, de az egész Európai Unióban nem találták meg a megoldást arra, hogy hogyan lehetne korlátozni az adott országban megképződő nyereség külföldre való transzferálását és egy jóval kedvezőbb adórendszerben történ ő leadózását. A magyar kormány azonban ezen a téren is jelentős eredményeket ért el, hiszen 2010 óta minden évben csökkentjük az adóterhelés szintjét, mára azzal, hogy az 500 millió forint árbevétel alatti cégek esetében 10 százalék a társaságinyereségadó, a személyi jövedelemadó kulcsa pedig 15 százalékra csökken, ezzel Európában egy olyan kedvező adózási feltételrendszert tudtunk kialakítani, amely alapján egyébként akár Dániában, Norvégiában vagy Svédországban azt mondhatják Magyarországra, hogy Magy arország is egy adóparadicsom. Ez volt a célunk. Azért szerettük volna az adóterheket csökkenteni, és a kormány, valamint a Fidesz és a KDNP frakciója is elkötelezett a további adó- és járulékcsökkentések mellett, hogy érjük el azt a lélektani küszöböt, am ikor már nem éri meg akár offshore cégeken keresztül, akár külföldi érdekeltségeken keresztül az adót kimenekíteni, hanem igenis megéri Magyarországon ilyen kedvező feltételek mellett adót fizetni. Azt gondolom, ezen a téren is példát mutattunk Európának. Nézzük azt, hogy miket tettünk még meg a gazdaságfehérítés terén. Tállai államtitkár úr is elmondta, hogy az elmúlt időszak azon intézkedései, amelyek akár az online pénztárgéprendszer bevezetésével, akár az elektronikus közúti áruforgalomellenőrző rends zer, az EKÁER bevezetésével történtek, igen jelentős eredményeket hoztak. A rendszer bevezetésével könnyebben feltárhatóvá és bizonyíthatóvá váltak a fiktív áruszállítások vagy éppen a meg nem fizetett áfakötelezettségek. Olyan nemzetközi adócsalóhálózato kat tudtunk kiszorítani ezáltal Magyarországról, amelyek korábban százmilliárdokkal károsították meg a költségvetést. Az online pénztárgépek esetében az országban 217 ezer kassza működik, és ahol eddig bevezették, jól láthatóan nőtt a bejelentett legális f orgalom, és ebből kifolyólag nőtt az adóbevétel is. Csak tavaly 60 milliárd forintnyi pluszbevétel keletkezett ebből. 2015ben pedig, ha összesítjük az EKÁERrendszer és az online pénztárgéprendszer által addig elért eredményeket, 2015ig összességében 550 milliárd forinttal nőtt az államháztartás bevétele. Ez azt jelenti, hogy 550 milliárd forinttal többet oszthatott el a költségvetés és juthatott több pénz az egészségügyre, az oktatásra, jóléti intézkedésekre, magyarul a magyar állampolgárokra tudtuk költ eni. Az, hogy a gazdaság eredményei nőttek az elmúlt időszakban, szintén lehetővé tette, hogy az adócsökkentés alapjait megteremtsük. Ne felejtsük el, tisztelt képviselőtársaim, hogy Magyarország az elmúlt időszakban a gazdasági növekedés terén szintén Eur ópa élmezőnyébe tartozott, nem beszélve arról, hogy 2010 óta minden évben folyamatosan 3 százalék alatt tartjuk az államháztartás hiányát. Összesen három olyan európai uniós tagország van, amely az elmúlt három évben csökkenteni tudta a költségvetési hiány át, 3 százalék alatt tudta tartani ezt a szintet, és közben jelentős gazdasági növekedést is tudott produkálni. Magyarország szerencsére e három ország között volt. Az elmúlt időszakban javult a jövedelmezőség a pénzügyi területen is. Láthatóan a bankok is kiheverték azt az időszakot, amit a gazdasági válság jelentett, ezért elindult a finanszírozás is. Reményeink szerint ebben az évben több száz milliárd forinttal bővül a hitelpiac, ennek köszönhetően a gazdaság motorja is tovább fog erősödni. Számításaink szerint az elfogadásra kerülő jövő évi költségvetésben 270 milliárd forint juthat majd oktatásra, 167 milliárd forint egészségügyre, a társadalombiztosítási és jóléti kiadásokra 155 milliárd, kultúrára pedig 66 milliárd forint. Ezt nem tudtuk volna teljes íteni vagy nem tudtuk volna vállalni abban az esetben, ha a gazdaság fehérítésével nem tudunk elérni jelentős bevételnövekedést a magyar költségvetés számára.
