Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - DR. TIBA ISTVÁN jegyző: - ELNÖK: - MIRKÓCZKI ÁDÁM jegyző: - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
3938 TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az offshore kifejezést leggyakrabban az adóz ással összefüggésben, az adómentesség, adóoptimalizálás vagy az adóparadicsom kontextusában használjuk, mely elsősorban és kizárólagosan nem nemzeti, hanem hangsúlyozottan nemzetközi probléma. Az adócsalás és az adókikerülés korlátozza a tagállamok bevétel teremtési képességét és akadályozza őket gazdaságpolitikájuk végrehajtásában. Az offshoreellenes fellépés a hazai szabályozás nyújtotta megoldások mellett és azokon felül felveti a probléma uniós és világszintű együttműködés keretében történő kezelésének szükségességét is. Az adócsalás és adókikerülés elleni küzdelem a nemzeti költségvetés védelme és a polgárok által az adórendszerek méltányosságába és hatékonyságába vetett bizalom szempontjából egyaránt fontos. Szükséges kiemelni, hogy jelenleg nincs meg határozva a magyar jogrendszerben, hogy mi tekinthető offshore cégnek. Megjegyzem, hogy az ezzel kapcsolatos ellenzéki törvénymódosítási javaslatokban használt fogalom nem volt megfelelő, ugyanis olyan részei vannak a fogalommeghatározásnak, mint alacsony mérték, valós gazdasági tevékenység, amelyek tartalma nem azonosítható egyértelműen. Ugyanígy az egyes országok esetében felállított vélelem sem kellően megalapozott, sem nemzetközi, sem nemzeti szinten nincs olyan elfogadott kritériumrendszer, amelynek me ntén meghatározható lenne, hogy mely jogrendszert kell adóparadicsomnak tekinteni. Mindezek alapján alkotmányos szabályozást abban az esetben lehetne kialakítani, ha az offshore cég kategóriát objektíven lehetne meghatározni. Tisztelt Országgyűlés! A nemze ti vagyon, valamint a közpénzek védelme érdekében az Alaptörvény a közpénzekről szóló fejezetben mindkettőre kiterjedően rögzíti az átlátható gazdálkodás követelményét. Az Alaptörvény rögzíti a közös szükségletekhez való hozzájárulás, azaz a közteherviselé s kötelezettségét, amely abból a megközelítésből érinti a külföldi offshore cégek adott esetben legális igénybevételét, hogy azokon keresztül az egyén vagy a gazdálkodó szervezet elkerülheti az amúgy számára kötelező hozzájárulást a közös szükségletekhez. Az átlátható szervezeti minőségre vonatkozó részletszabályokat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény tartalmazza, amely a vagyongazdálkodás alapelveiről szóló alcímében is rögzíti az előírásokat az átláthatóságra az állam és a helyi önkormány zat által alapított gazdasági társaságok vonatkozásában. Az államháztartásról szóló 2011. évi CLX. törvény megfogalmaz előírásokat az átláthatósággal kapcsolatosan, a költségvetési támogatás nyújtásával összefüggésben. Az Áht. az előirányzatok felhasználás ának korlátairól szóló 29. alcímében rögzíti, hogy az államháztartás központi alrendszerében a kiadási előirányzatok terhére nem köthető jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényes visszterhes szerződés. Ha már létrejött ilyen szerződés, nem teljesíthető kifizetés számára, ha az adott szervezet nem tekinthető átlátható szervezetnek. A magyar jogrendszerben számos eltérő összeférhetetlenségi szabály is található. Az összeférhetetlenség célja alapvetően a hatalmi ágak elválasztá sának biztosítása, a pártatlan, befolyásmentes feladatvégzés garantálása, illetve a gazdasági összeférhetetlenségi szabályok esetében az átlátható és befolyásmentes tevékenységellátás biztosítása. A következőkben az e témához kapcsolódó nemzetközi és uniós szintű kezdeményezésekkel, a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedésekkel, valamint az ellenőrzések, azon belül is elsősorban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai és bűnügyi szakterülete szoros együttműködésében megvalósuló ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatokat és eredményeket fogom kifejteni. Tisztelt Országgyűlés! Az offshore jelenség és annak legfontosabb adózási aspektusai, legújabb nemzetközi fejleményei kapcsán elmondható, hogy Magyarország több olyan, a közelmúltban aláírt nemzetközi egye zménynek is részese, amelyek segítenek abban, hogy az adóhatóság naprakész információkkal rendelkezhessen arról, hogy külföldön a magyar illetőségű személyek és vállalatok milyen összegeket tartanak. (15.30)
