Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3860 Észrevételeink egy része az előterjesztő utolsó mondatához kapcsolódik, ami véleményünk szerint a preambulum bővítését igényli. Ez pedig az a rész, hogy ettől kezdve a Magyar Fejlesztési Bank - és talán itt jön a KDNPs képviselői előterjesztés - a jövőben egyházi jogi személyek számára is nyújthat hitelt, egyházi jogi személyek irányába is végezhet szolgáltatást. Meglátásunk szerint ez most az MFBtörvény preambulumáb a ütközik, hiszen az úgy szól, hogy nemzetgazdasági jelentőségű beruházást vagy fejlesztést végrehajtó szervezetek finanszírozását, hitelezését hivatott a Magyar Fejlesztési Bank elvégezni, amit állami forrásból érdemes támogatni. Nyílván más eset az egyh ázi jogi személyek társadalmi szempontú munkásságának megítélése. Az egy külön megítélés, a társadalmi hasznosságának megítélése is külön történet. Viszont a preambulum szerinti nemzetgazdasági jelentőségű tevékenység jelenleg nem látszik kimutathatónak. R áadásul pont akkor történik ez a kiterjesztése a hitelezhetőségnek, amikor a kormány akar elmozdulni, amikor az Unió véleménye szerint az Eximbank a hitelügyletei miatt lényegében államháztartási feladatokat is finanszíroz, olyan feladatokat is, amelyeket az államháztartási hiányhoz kellene sodor… - sorolni. Már majdnem sodrást mondtam, de a folyamat lényege ugyanaz. Ez azonban érintené a summa államadósság mértékét és talán másképpen nézne ki. Tehát ez egy viszonylag kényes terület véleményünk szerint. Az előterjesztők az indoklásban arra hivatkoznak, hogy az érintett gazdasági társaságok fontos szolgáltatásokat nyújtanak, és hogy az állami vagyon átlátható és hatékony kezelése megkívánja az egységes cégcsoporti működést. Ez, ha tényleg kellő transzparenciá val, prudenciával társul, nem úgy, mint a nemzeti banki alapítványokra tett törvényi előterjesztési kísérlet, hogy az már bizony legyen titkos, és hogy a közpénz nem közpénz… - itt azért közpénz van, a Fejlesztési Bank az állam bankja, tehát itt a megfelel ő transzparenciát biztosítani kell. Viszont elég nehéz átláthatóságról beszélni néhány konkrét tapasztalat alapján, amikor a jogszabály hiába határozza meg azt a tevékenységi kört, amelyet ellátó társaságok tekintetében szerezhet tulajdont a Fejlesztési Ba nk, Lázár János miniszter úr bármikor dönthet majd úgy, hogy egyéb társaság tekintetében is engedélyezi a tulajdonszerzést, felvásárlást, finanszírozást. Ezért mi nem látjuk garantálva az átlátható működést. Nehéz, kicsit túlzónak tűnik, hogy ezt egyáltalá n megemlítik. A pénzpiacon nem ritka, hogy egy erősebb kapcsolati háló kiépítése egy cégcsoporton belül megtörténik. Tehát ez egy tapasztalható tendencia, hogy összefüggő cégcsoportok, különösen tulajdoni ágon összefüggő cégcsoportok erősebb kapcsolati hál ót alakítanak ki. Ezt véleményünk szerint a Magyar Fejlesztési Bank különösebb nehézségek nélkül meg tudná oldani, lényegében a jelen törvénymódosítás keretei nélkül is. (18.10) Egyedül a tulajdonosi jogokra támaszkodva megtehetné ezen együttműködési kapcs olati háló erősítését. Ezért vannak olyan szakmai vélemények, hogy sokkal inkább arról van itt szó, hogy Lázár János miniszter úr felhatalmazást akar kapni arra, hogy kézi vezérlés alá veszi ezeket a döntéseket, kivonva a cégvezetők döntési jogkörét, hogy ő jelölje ki, hogy ezeket az érzékeny szolgáltatásokat a cég az MFBtől, tehát a kijelölt módon vehesse majd igénybe. Ő maga akarja eldönteni, hogy hogyan köttessenek ezek a szerződések. Ilyen értelemben a vállalatvezetői felelősség nehezen érvényesíthető. Mindezeket figyelembe véve szakmailag vannak még értékelhető, határozottan értékelhető elemei az előterjesztésnek. A szóbeli kiegészítés kifejezetten őszinte volt, hogy ez egy központosítási program megnyilvánulása. Hogy ez a központosítás piaci körülmény ek között mennyiben jelent eredményesebb működést, arról viták vannak. Az pedig, hogy az állam és az egyház elkülönült működésének elvi talaján, ami Európában, mondjuk, a francia felvilágosodás óta eléggé egyértelmű, ez a fajta bővítés mennyire fér bele, e z szintén megítélést igényel. Véleményünk szerint az egyházak a társadalmi tevékenységükhöz a törvényekben biztosított módon kapnak az államtól támogatást, kapnak forrásokat. Hogy ez egy banki ágon is kibővítésre kerül, hogy egyházi jogi személyek irányába is nyújthat hitelt, ez lehet,
