Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3809 köznevelési kerekasztalnak azt a munkacsoportját vezeti, ami ennek a kidolgozásával foglalkozik. Ebben tudós emberek ülnek, meg egyetemi tanárok, meg pedagógusok ülnek, akiknek remélhetőleg van fogalmuk arr ól, hogy mi történik a világban, még ha a minisztériumnak vagy az államtitkárnak esetleg nem is lenne ilyen típusú fogalma. Tehát ezt a dolgot, azt hiszem, áthidaltuk. A harmadik fontos elem a működés. Idetartozik minden. Az intézményrendszer működése, enn ek a finanszírozása, az ehhez tartozó rendszerek, minőségirányítási rendszer, értékelési rendszer. Ebben, azt hiszem, az, ami bevezetésre került, nagyon átgondolt és jó rendszer volt. Voltak olyan elemei, amelyek valószínűleg vagy túl korán kerültek be, va gy nem gondoltuk át. De ez nem baj, hiszen egy ilyen nagy rendszer módosításánál pont az a képesség fontos, hogy észrevegyük azt, hogy az nem passzol oda, tehát akkor helyette valami mást tegyünk. Egyébként az elvet önmagában, azt hiszem, senki nem vonta k étségbe. Ezt a rendszert ki kell egészíteni. A törvényben azért szerepel az a lehetőség, ami jelenleg a pedagógusminősítési rendszerben nincs benne, hogy az iskola igazgatója, az iskola közössége tudja értékelni az adott tanár képességét, kompetenciáját, t eljesítményét, és ezek alapján hozhasson döntéseket. Mik ezek a döntések? Az egyik döntés például az, hogy a pedagógustovábbképzés ne ad hoc legyen, ne csak azon alapuljon, hogy éppen mi elérhető, hanem mondjuk, a kompetencia hiánya esetén vagy az adott t erületen meglévő tudás hiánya esetén azt pótoljuk. Ez egy döntés. A másik pedig a teljesítmény. Nagyon sok kritika hangzott el gyakorlatilag mind a köznevelési kerekasztal, mind a külső vélemények alapján, hogy nem jó ez az életpálya, mert valóban, a telje sítményt nem veszi figyelembe, nem ad lehetőséget az iskola igazgatójának arra, hogy megkülönböztessen különböző dolgokat, nem veszi figyelembe a minőséget. Ezért tettük azt a javaslatot, ami a törvényben szerepel, hogy jövő évben az utolsó eleme a pedagóg usbéremelésnek ilyen módon legyen felhasználható, egy ilyen rendszer működtetése mellett. Az állami fenntartóra majd egy kicsit később kitérnék. A negyedik pedig, azt gondolom, általában az iskolarendszer, hogy hogyan néz ki, hogyan néz ki az egyes települ éseken, miért alakultak most így a tankerületek. Hiszen azért, azt hiszem, azt mindenki érzi és pontosan tudja, hogy egy nagyobb városban az iskola máshogy néz ki, mint a tőle 5 kilométerre lévő pici faluban. Egészen más problémákkal szembesül. Ha ezeket n agyon szétválasztjuk, és nem egy rendszeren belül kezeljük, akkor nincs mód arra, hogy ezeket a különbségeket valamilyen módon tudjuk kezelni. Tehát ez a négy eleme van annak a stratégiának, amit egyébként folytatunk 2010 óta, és ebbe illeszkednek bele az eddigi döntéseink is, illetve azok, amiket most hoztunk. Ami az állami fenntartó átalakítására vonatkozik, itt több kérdés hangzott el, ezeket megpróbálom most együtt megválaszolni. Miért alakult ki az 56, miért éppen 56, miért nem 55, miért nem 59? Lehetn e mind a kettő, ez egy számítás eredménye. Ebben nem volt egyébként sem politikai, sem más szempont, azt néztük meg, hogy nagyjából nyilvánvalóan egy adott rendszeren belül, de egyező méretű és egyező komplexitású tankerületi központ jöjjön létre, ahol leh et, természetesen. Egy nagyon fontos elem, hogy a tankerületi központok a járásokon alapulnak. Ugye, azt mondta elnök úr, hogy a járás fontos eleme a magyar közigazgatásnak és nyilván ezen belül az oktatásnak is. Pont emiatt az alapszabály az volt, hogy eg y tankerületi központ járásokra épül. Nincs olyan tankerület - kivéve Budapestet, Budapest ebből a szempontból egy kicsit különbözik , ami ne egy vagy több járást foglalna magába. Ez egy nagyon fontos szempont volt. Az is szempont volt, hogy a megyehatáro kat ne lépjük át egy tankerülettel, mert akkor megint bonyolódik a dolog. Tehát egy tankerület meghatározott számú járásra, egyre vagy ötre épül rá, és a járásokat foglalja magába. Ott határoztuk meg azokat az egyéb optimalitási kritériumokat, ami jelentet te a közalkalmazotti létszámot, az intézmények közalkalmazotti számát, a pedagógusok számát, az egyéb alkalmazottak számát, lehetőség szerint a gyereklétszámot és a majdani
