Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3785 A szakképzéssel kapcsolatban számos olyan módosítás van, amely nyilván támogatandó, az ingyenessé tétel kiszélesítése és más olyan , úgy gondolom, eddigi akár jogi hézagnak is tekinthető megoldást nyújtanak, amellyel semmi probléma nincsen. Ha már a szakképzési kerettanterveket államtitkár asszony szóba hozta, akkor röviden kitérnék erre, és megint nem a konkrét napi szintű politikai vitákban szeretnék állást foglalni, ezt már megtettük korábban, hanem arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a szakképzéssel kapcsolatban alapvető kérdéseket nem tisztáztunk, tehát azt például, hogy a piacról milyen visszajelzések érkeznek. Azok a vissz ajelzések érkeznek, hogy nem elég gyakorlatorientált a szakképzés, ezért ennek az erősítését kell szorgalmazni ennek a rendszernek a megváltoztatása során. Másrészről pedig azt látjuk, hogy a XXI. század kihívásaira olyan szakmunkások tudnak reagálni, és o lyan szakmunkások tudnak versenyképesek lenni, akik alapvető készségek birtokában vannak, és alapvető ismereteket is el tudnak sajátítani. Ez a kettő szempont az, amelynek mind a kettőnek erőteljesen meg kellene jelennie a szakképzési kerettantervben. De h ogy most mi a helyzet, mi a piaci visszajelzés, és hosszú távon mik azok az előrejelzések, amelyek alapján azt tudjuk mondani, hogy versenyképes szakmunkásokat tudunk a szakképzésből kibocsátani, ezt a vitát nem folytatta le a politika, ad hoc jelleggel do bálózunk különböző tantárgyakkal, különböző óraszámokkal, de az alapvető kérdéseket nem tisztáztuk ezzel kapcsolatban. De mivel ahogy szintén Hoffmann Rózsa mondta, közvetlenül a törvényjavaslat nem érinti ezt a kérdést, én sem bocsátkoznék most részletese n ennek a bemutatásába. A felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban is van pár olyan észrevétel, amit szükségesnek tartok megtenni. Pósán képviselő úr beszélt a köztársasági ösztöndíj emeléséről, amely mindenféleképpen rendkívül időszerű, és nagyon támogatjuk, hogy ez megtörténik. Ugyanakkor arra felhívnám a figyelmet, hogy a havi 34 ezer forintról 40 ezer forintra történő emelés még nem éri el reálértéken azt a szintet sem, amit 2008ban biztosított ez az ösztöndíj. Ehhez 44 ezer forintnak kellene lennie a hav i összegének ennek az ösztöndíjnak, ezért módosító javaslatban kezdeményeztük azt, hogy legalább ezt az összeget, ami 2008ban reálértéken rendelkezésére állt ezeknek a valóban kiváló hallgatóknak, ezt biztosítsa a kormányzat. Tehát ne álljanak meg félúton vagy a félútnál kicsit előrébb, hanem adjuk meg, emeljük vissza reálértéken a 2008as szintre ezt az összeget. Másrészről pedig, ha már a köztársasági ösztöndíj emelésére sor kerül, akkor szükséges azt is elmondani, hogy a felsőoktatás szelektivitása, ill etve az, hogy a felsőoktatásba való bekerülést és bennmaradást mennyiben határozza meg az, hogy a szülőknek milyen az anyagi helyzete és milyen az iskolai végzettsége, akkor azt látjuk, hogy 2015ben a felsőoktatás szelektívebb volt ebből a szempontból, mi nt 2007ben volt. Ennek az is lehet az egyik indoka, a bennmaradásnál ez mindenképpen fontos, hogy a tanulmányi és szociális ösztöndíjak 2007 óta nem emelkedtek. 2007 óta állandóak, és azóta ennek az értéke rendkívül sokat romlott, és ez a hallgatók minden napi életében, az életük fenntartásában, anyagi szempontból és a családok szempontjából is rendkívül fontos, úgyhogy nyújtottunk be erről is költségvetési módosító javaslatot, hogy körülbelül 9 milliárd forinttal emeljék meg a hallgatók tanulmányi és szoci ális ösztöndíjára fordítható összeget annak érdekében, hogy 2007 után 2017től legalább, tíz év elteltével, emelkedjenek meg ezek az ösztöndíjak. (12.10) A cégszerű működéssel kapcsolatos paragrafusok bekerülése is, azt hiszem, időszerű volt. Ugyanakkor, h a már a kutatási, fejlesztési kérdésekben ezek bekerülnek, akkor bekerülhetnének, és nagyon sok vitás vagy kétséges helyzetet tudna mindez rendezni, hogyha a hallgatói szolgáltatásokkal kapcsolatban is ezt a cégszerű működést sikerülne tisztázni, akár törv ényi szinten is. Tehát jó lenne, ha az államtitkárság ezt is átgondolná, hogy erre milyen lehetőség lenne. Összességében, mivel salátatörvényről van szó, nagyon nehéz azt mondani, hogy támogatja egy párt vagy nem támogatja, hiszen vannak olyan részei, amel yeket tudunk támogatni, vannak olyan részei, amelyeket nem, és azokban az alapkérdésekben, amelyeket igyekeztem felvázolni a