Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3780 DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Megszokhattuk már, hogy amikor oktatással foglalkozó törvények vit ája folyik a parlamentben, akkor az indulatok egy kicsit magasabbra csapnak a szokásosnál, és az ellenzéki pártok előszeretettel fejtik ki saját koncepciójukat, fogalmaznak meg állításokat anélkül, hogy ezeket tényekkel, adatokkal bizonyítanák. Itt is hall ottunk egy sort ebből az előzőekben, ezért én fontosnak tartom elmondani azt most, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt hogyan látja az előttünk álló törvénycsomagot, és hogyan vélekedik róla. Három, oktatással foglalkozó törvény módosításáról van szó, mind a három 2011ben vagy azt követően született meg. Azóta eltelt tehát öt év. A szervezetelmélettel foglalkozó tudomány és gyakorlat egyetért abban, hogy ha egyegy nagy rendszer átalakítása elkezdődik, akkor egy idő után megmutatja annak pozitív, negatív ol dalait, és ezen egy idő után természetesen változtatni kell. Egy ilyen nagy rendszer, mint az oktatási rendszer, legalább egy évtizedes kifutási idővel tehető csak olyanná, hogy biztosak legyünk abban, hogy jól működik. Meglátásom, meglátásunk szerint ez t örtént most, jóllehet, a változtatásokat egy kicsit felgyorsította, kikényszerítette az a nagyrészt politikailag motivált hullám, amelyet január eleje óta láttunk, és amelyben nem egy ellenzéki politikus személyesen is az élére állt azoknak a tiltakozásokn ak, követeléseknek, amelyeknek egy része, a szakmailag elfogadható része itt olvasható ebben a törvénycsomagban. Még egy általános észrevételt tennék, mielőtt a részletekre rátérnék. Napjainkban világszerte - Európában különösen - igen nagy hangsúlyt kap a demokráciára nevelés, a demokratikus állampolgár nevelésének a kérdése. Nemzetközi fórumokon rendre tanácskozási téma. A demokrácia legfontosabb eszköze a párbeszéd. Számunkra elég fontos tanulsága volt a megelőző időszaknak, hogy azok az önmagukat demokr atikusnak valló erők, akik a követelések élére álltak, elzárkóztak a párbeszédtől amiatt, hogy nem vettek részt a köznevelési kerekasztal munkájában, amely óriás erőfeszítés volt az azt vezető miniszter, államtitkár úr és a munkatársak részéről, és amely e redményesen zárult, illetve nyilvánvalóan folytatódik még, hiszen mindig vannak és lesznek a köznevelésnek vitatható és vitatott kérdései. Nézzünk néhány konkrétumot! A szakképzésből azt emelném ki, éppen ellentétben azzal, amit az előzőekben hallottunk, h ogy a szakmunkásokat a kormány nem tekinti egyenrangú állampolgároknak. Egy sor olyan intézkedést valósít meg a szakképzési törvény, amely a szakképzésben részt vevő fiatalok helyzetén lényegesen javít. Ilyen az államtitkár úr által is említett harmadik sz akképzés megszerzését szolgáló szakmai vizsga ingyenessége, az iskolák profiljának tisztítása és sok egyéb. Szó sincs arról, hogy a szakképzést irányító szakemberek ne tudnák, hogy ma már nem Trabantokat szerelünk kulcsokkal és kalapáccsal, pontosan tudják , hiszen a legtöbben a gyakorlatból jöttek, éppen azt szolgálja a szakképzés átalakítása, hogy végre olyan legyen a szakképzésünk, amely megfelel a XXI. század igényeinek. Ugyanakkor felhívnám a figyelmet arra, hogy a kerettantervek elkészítése, összeállít ása, tartalma körül még mindig igen sok a vita. Nagyon nehéz kérdés, nem is tartom valószínűnek, hogy olyan kerettantervek fognak születni - hiszen ilyen még sose volt , amelyekkel mindenki elégedett, de fontosnak tartom azt, hogy ezekben a kerettantervek ben megjelenjék az, hogy a szakmát tanulóknak is a világot ismerniük kell, a világban jól kell tájékozódniuk, ezért nagyon óvatosan kell bánni a kihagyásokkal és azokkal a tartalmakkal, amelyek belekerülnek. Ez nem a törvény témája, hiszen a kerettantervet általában miniszterek adják ki, inkább csak egy felhívást szerettem volna itt megfogalmazni, hogy ezt igen lelkiismeretesen, körültekintően és lehetőleg jól kell majd megtenni. Én magam tetszéssel fogadtam azt, hogy készségfejlesztő iskolának nevezzük át a korábbi speciális szakiskolákat. Jó az, ha egy név fedezi azt, hogy mi annak az intézménynek a tartalma, és ez is egy profiltisztítás a szakképzés területén. Most áttérnék a köznevelés kérdéseire, amelyektől zengett a média és az ég január óta, és ez els ősorban is a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal kapcsolatos. Nem tudom, mire alapozzák
