Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3776 pedig az állami intézményfenntartó és az önkormányzatok viszonylatában. Az állami intézményfenntartó központ helyébe állami fenntartóként, önálló költségvetési szervként működő tankerületi központok lépnek. Ezek szervezeti egységeiként működnek tovább a keretgazdálkodással rendelkező jogi személyekként az egyes állami fenntartású köznevelési intézmények, és így a döntéshozatali szintek közelebb kerülnek az érintettekhez. A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője költségvetés ének keretei között gazdálkodási jogkörrel fog rendelkezni, valamint munkáltatói jogokat is kap. A törvényjavaslat szerint az állami fenntartónál összevonásra kerülnek a fenntartói és a működtetői feladatok, egységes fenntartói irányítás jön létre. A vegye s rendszerben nem mindig volt egyértelmű az egyes szervezetek felelőssége és feladatköre, ez pedig a 38. § megfogalmazása szerint a vagyonkezelői jog átvételével most megvalósul, a tulajdonos viszont továbbra is az önkormányzat marad. Ennek részleteit érte lemszerűen - mivel minden önkormányzat és iskola más és más - különkülön szerződésekben kell majd szabályozni. Ehhez a ponthoz kapcsolódóan a vonatkozó paragrafushoz néhány pontosító javaslatot is fogunk benyújtani. A javaslat a pedagóguselőmeneteli rend szer kiterjesztésére is irányul, a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelőoktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra is kiterjeszti. Ez eddig csak az oktatási intézményekben volt így. Az elmúlt hónapok ban a szakszervezetek követelései között szerepelt a pedagógusok munkájának minőségi alapon járó anyagi elismerése, egyfajta differenciált anyagi juttatás visszahozatala. A 35. § meg is teremti ennek a feltételét és lehetőségét. Úgy fogalmaz, hogy a köznev elési intézmény vezetője a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja a pedagógus illetményét azzal, hogy az így meghatározott illetmény nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap, ami végzettséghez kötötten bizonyos százalékértékeket tartalmaz, ez a törvényben pontosan rögzítve van. Míg korábban tehát a pótlékok rendszerében volt egyfajta mozgás, a pótlék mozgott, ez most azt jelenti, hogy az illetmény v onatkozásában jelent egyfajta mozgáslehetőséget. Ez számítások szerint 45 százalék. Korábban a pótlékok esetében egyébként ez a mozgás, ha százalékértéken fejezzük ki, jóval nagyobb volt. A törvényjavaslat foglalkozik a készségfejlesztő speciális szakisko lák kérdésével, utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatok jogszabályi normáinak kidolgozásával, ami azt gondolom, megint csak nagyon fontos. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényi részek valóban napi egyetemi, főiskolai irányítással, működtetésse l összefüggő ügyeket érintenek akkor, amikor a kancellárok vagy éppen a konzisztóriumok működésével kapcsolatos kérdéseket rendezik. Az 53. §, ami az állami felsőoktatási intézmény alaptevékenységi körébe nem tartozó közfeladat ellátására vonatkozik, lénye gében azt a részt domborítja ki, ami szerintem nagyon helyes, hogy külön szervezeti egységet kell erre létrehozni, pontosan azért, hogy a különböző feladatkörök ne keveredjenek. Ennek egyébként különösen nagy jelentősége van az orvosképzés területén, merth ogy az orvosképzés és a betegellátás ügyei mindig az elmúlt évtizedekben újra és újra összekeveredtek, hogy mit miből finanszírozunk, hogy rendezzük, és így tovább. Ezeknek az elválasztása korántsem egyszerű feladatkör, de ezek jogi lehetőségét talán ebből a szempontból is könnyebb lesz majd kezelni. Az 50. § az úgynevezett kiemelt felsőoktatási intézményi minősítéssel kapcsolatosan tartalmaz egy olyan megállapítást, ami lényegében a nemzetközi szerződésből fakadó továbbviendő kötelezettség, hiszen az az el képzelés, amit az államtitkár úr vázolt, hogy itt a kiválóságok és a tudományos teljesítményekhez kötöttségek alapvetően mégiscsak személyeken, kutatócsoportokon keresztül valósulnak meg, ez továbbra is biztosított. Sőt, sokkal célzottabban ebbe az irányba megy
