Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. február 29. hétfő (130. szám) - Gúr Nándor (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Pénzért mindent?” címmel - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK:
377 Államtitkár úr, remélem, h ogy ebben kellő felvilágosítást tud adni. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak. TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszön öm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először egy ténybeli módosítást szeretnék tenni. Az elhangzottaknál nincsenek offshore cégek, és azért nincsenek offshore cégek, mert a pályázatnál fel kell fedni a tulajdonosi viszonyokat, és mindenki tudhatja, láthatja, hogy ki ennek a tulajdonosa. Az offshore cég az, ahol nem tudjuk, hogy ki a tulajdonos. A jelen esetben mindegyik esetben tudjuk, hogy ki a tulajdonos. Miután hat kérdést tett fel, ha megengedi, konkrétan rátérek a kérdései re. Miért van szükség közvetítő cégekre? Azért van szükség közvetítő cégekre, tisztelt képviselő úr, mert a letelepedési kötvényt vásárlók nem Magyarországon élnek, hanem valamelyik országban a világon, tengerentúl, és nyilvánvalóan az adott országban kell értékesíteni ezt a lehetőséget. Ahhoz, hogy adott országban tudjuk értékesíteni, ismerni kell az ott élő emberek szokásait, kultúráját, befektetési gondolkodásmódját, és ahhoz általában kell egy iroda, valamint számítógép és program, hogy ezt a szolgáltat ást lehessen biztosítani az adott irodán. Ha ezt az állam végezné, nyilván jelentős befektetést kellene eszközölnie, így viszont, hogy külső cégek végzik ezt, az államnak az adófizetők pénzéből erre nem kell külön befektetést, pénzt fordítania. Miért jutha tnak diszkont áron a letelepedési kötvényekhez a közvetítők? Azért, mert ha valaki állampapírt vásárol, annak az állam részéről valamilyen költsége van: vagy kamatokat fizetünk az állampapírok után, vagy a másik módszer, hogy diszkont áron értékesítik, és akkor az államnak lényegében a különbözetet kell költségként viselnie. Olyan nincs, hogy valaki évekig ad pénzt a magyar államnak, és annak semmilyen költsége nincs az állam részéről. Ezért van az, hogy az államnak úgy, mint más állampapírok vonatkozásában , itt is felmerült költsége. Miért tehetnek rá busás közvetítői hasznot? Az államnak, a magyar államnak ehhez semmi köze nincs. Létrejön egy üzlet az értékpapírt vásárló, a befektetési kötvényt vásárló magánszemély nem magyar állampolgár és egy értékesítő cég között. Ketten állapodnak meg abban, hogy annak a külföldi magánszemélynek ez az üzlet mennyit ér, mennyi költséget bír el. Jelzem egyébként, hogy más országokban is vannak ilyen lehetőségek, és a külföldi állampolgár nyilvánvalóan el fogja dönteni, ho gy ha ez Magyarországon drága, akkor más ország befektetési kötvényét fogja megvásárolni. (16.40) Fizete az állam a közvetítő cégeknek közvetítői járulékot? Erre nagyon egyszerűen tudok válaszolni, amit ön is tud: nem fizet. Hogyan alakulnak a nemzetbizto nsági kockázatok? A nemzetbiztonsági kockázatokat az Alkotmányvédelmi Hivatal ellenőrzi, ha az szükségesnek látszódik, és ő tesz erről jelentést. Egyébként nemrég ezt meg is tette az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előtt, külön napirend volt ez a kérdés, és beszámolt róla az Alkotmányvédelmi Hivatal. Hogyan áll a rendőrségi nyomozás nevezett cégek kapcsán? Azt tudom önnek mondani, hogy nincs nyomozás. Feljelentés van, és a rendőrség feljelentéskiegészítésre szólította föl a feljelentőket. Szeretném még önnek elmondani, hogy nem egyedi példa az, ami Magyarországon van. Nemzetközi példa van rá, sőt mi ezt tanulmányoztuk is. Így Ausztriában, Cipruson, az Egyesült Királyságban, Görögországban és Máltán, Portugáliában is alkalmazzák ezt a módszert arra, hogy a letelepedést elősegítsék az adott országban. Köszönöm megtisztelő figyelmét, kérem válaszom elfogadását. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK :
