Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának és a statútum 8. cikkére vonatkozó kampalai módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
3758 (10.00) Ezekre valamilyen választ kell adni az elkövetkező időszakban. Vajon megvizsgáltuke már azt, mi a helyzet azokkal az államokkal, amelyek tudatosan vonják ki magukat éppen ennek a nemzetközi bíróságnak a joghatálya alól? Vajon ezek az államok, ame lyek nem hajlandók magukat ezeknek a nemzetközi szabályoknak alávetni, érezneke valamiféle nemzetközi nyomást, amely abba az irányba terelné őket, hogy maguk is részesei legyenek ennek a statútumnak? Meggyőződésem ugyanis, hogy ennek a statútumnak általán osságban kell érvényesülnie, akkor van igazán joghatása. Továbbá az eddigi eljárások alapján nagyon nehéz azt mondani, és azt gondolom, itt kell Staudt Gábor felszólalására utalnom, hogy kiterjedhetneke a szabályozók, és ha kiterjednek, akkor mennyire kel l hogy pontosak legyenek, amikor voltaképpen vélemény hangzik el. Mikor válik a vélemény olyanná, amely büntetőjogilag is üldözhető? Ennek a pontos behatárolása rendkívül fontos. Ha ez nem így történik, ez olyan eszköz lehet, amely eszközt nem Magyarország on, hanem máshol akár visszaélésszerűen is lehet használni. Mi az, amiről ha én meggyőződésből valamiről állítok valamit, és az én történelmi ismereteimre is alapozok bizonyos dolgokat, vajon annak az állítása mikor válik olyanná, hogy az már bűncselekménn yé minősül? Ezeket a határokat meg kell tudni húzni. Ha ezek nincsenek pontosan meghúzva, akkor az én véleményszabadságom valójában a történelmen belül nemcsak behatárolt, hanem teljes mértékben korlátolt. E tekintetben az én meggyőződésem szerint el kell gondolkodni, és ezen a területen biztos, hogy jobb lenne, ha pontosítások következnének a törvényen belül is. El kell gondolkodni a következőn, tisztelt Ház és kedves képviselőtársaim! Vajon ha én ma azt mondom, hogy 1241ben Magyarországon a tatárok nem k övettek el népirtást, ez most mi? Vitathatom én, hogy a tatárok 1241et követően végigsöpörve az országon milyen mértékű népirtást követtek el? Hát persze, mondják, és igazuk van. Hát, minden történész mást mond róla, minden történésznél más ennek az eredm énye, következésképpen ennek a megvitatása egyszerűen nem zárható ki a polgári életből. Vajon ha jövünk a történelemben tovább, és az 1848as eseményeket nézzük meg, és legyünk teljesen elfogulatlanok, mondjuk, az Erdélyben bekövetkezett azon eseményeket, ahol soksok száz, sőt több ezer család esett áldozatul valaminek - minek nevezzelek? Mi az, ami még belefér abba a meghatározásba, ami nem minősül valami olyasminek, ami esetleg bűncselekmény? Hol vannak a határok? Nagyon nehéz kérdések ezek, tisztelt Ház , és én nem gondolom, hogy itt és ma lehet ezt megoldani, de azt nagyon határozottan gondolom, hogy Magyarországnak, és ezt ismételten hangsúlyoznám, a jelenlegi tekintélyével, lehetőségeivel, mindazzal, amelyet egyébként nagyon helyesen a törvény elfogadá sa körül is hozzánk és körénk alkalmazott, ezekkel mód és lehetőség van arra, hogy ezeknek a megvitatása és az alapos eldöntése bekövetkezzék. Végül egy rövid adalék. Nem először merül fel itt a Házban a mentelmi jog és a mentelmi joggal kapcsolatos különb öző álláspont. E tekintetben nekem homlokegyenest más az álláspontom, mint a Jobbiknak. A mentelmi jog olyan védelmi eszköz, azt kell mondanom, éspediglen a jogrend fenntartásában érdekelt minden polgárnak olyanfajta védelmi jog, amelyet nem szabad feladni . Nagyon jól lehet látni, nagyon világosan lehet látni azt, hogy amíg az egyik oldalon ellenzéki erők nagyon határozottan, sokszor durván támadják az igazságszolgáltatást, mondjuk itt nálunk, Magyarországon, eközben pedig az ember elgondolkodik, miről van itt szó, vagy nem értjük azt, amiről beszélünk vagy öngyilkos kijelentéseket teszünk, mert vagy az egyik igaz, vagy a másik. Következésképpen azt gondolom, egyértelművé kell tenni, visszakanyarodva a törvényhez, a mentelmi jog kérdésének nagyon nagy súlya és jelentősége van. A súlyának megfelelően kell kezelni, mert ha ez a mentelmi jog hiányzik, ha ez a mentelmi jog nem működik, vagy csak nem jól működik, akkor azok az alapvető szabadságjogok éppen a törvényhozásban, éppen azokon a helyeken, ahol annak érv ényesülnie kellene, nem tudnak működni. Végül összegezve, tisztelt Ház, nagy örömmel látom azt, hogy a kormány most megteszi azt, amire szükség van. Magyar nyelven is meg kell jelennie ennek a statútumnak, magyar nyelven is
