Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának és a statútum 8. cikkére vonatkozó kampalai módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3755 rá, vagy az évszám alapján ez nem lenne kellőképpen behatárolható, és azt is lehet tudni, hogy annak ellenére, hogy három évig az asztalon hevert, pontosabban az Országgyűlés előtt hevert, ha pontos akarok lenni, ez a javaslat, a 2006os választás után visszavonták ezt a magyar nyelvű kihirdetést; aminek nyilván valamiféle politikai indoka vagy oka kellett hogy legyen, hiszen három évig az Országgyűlés előtt hever a javaslat, nem kerül tárgyalásra, nem kerül magyar nyelven kihirdetésre, é s utána a 2006 tavaszi választás után ez gyakorlatilag le is kerül napirendről. Nem tudom, és lehet, hogy ez már összeesküvéselmélet, hogy már a 2006 őszi eseményekhez bármiféle köze lehete ennek a dolognak, és esetleg a szocialista vezetők tudhattáke, hogy 2006 őszén mi fog bekövetkezni. Ezt nyilvánvalóan megint csak államtitkár úr, ha a minisztériumnak az aktáit és az elfekvő iratanyagot esetleg fel tudta valaki túrni és ebben bármiféle hivatkozást találnak, vagy esetleg a szocialisták, vagy egyébként a… - most a DKból nem látok senkit, de Gyurcsány Ferencnek is komoly ráhatása volt akkor az eseményekre, ha jól emlékszem, de javítsanak ki. Tehát, ha ők tudnának erre magyarázatot adni, akkor lehet, hogy pontosabban láthatnánk abban, hogy miért kerültünk ilyen szégyenbe, hogy nem került sor a magyar nyelvű szöveg kihirdetésére. Egyébként hozzáteszem, hogy 2010 után is lett volna rá lehetőség. Valószínűleg ez nem a legfontosabb téma volt, és most került elő, tehát ami a magyar ratifikációt illeti, ahhoz ké pest is 15 év elteltével az Országgyűlés elé kerülhet ez a javaslat. Természetesen én nem szeretnék belemenni részletesen a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának az elemzésébe. Azt hiszem, hogy mindnyájan egyetértünk azokkal a pontokkal, amelyek ebben meg fogalmazásra kerülnek, a különböző háborús bűncselekmények, apartheid, népirtás üldözése, illetve egy hatékonynak mutatkozó állandó Nemzetközi Büntetőbíróság felállítása, az természetesen üdvözlendő, és egyáltalán nem lehet belekötni. Viszont ami egy kics it nagyobb kérdéseket vetett fel bennem, az az, hogy ezeket a passzusokat a magyar jogba be is kell építeni. Egy része természetesnek mondható, például a mentelmi jog szabályainak a módosítása, ezt is támogatni lehet. A Jobbik egyébként a mentelmi jog eltö rlése mellett foglalt állást, programunkban is szerepelt 2010ben, ’14ben, tehát az, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság számára vagy ha valaki, bár Magyarországon, hála a Jóistennek, azért nem gyakori, hogy ilyeneket elkövetnek, de ha valaki mégis elköveti, akkor akár egy parlamenti kétharmad se tudja azt megakadályozni, hogy őt a Nemzetközi Büntetőbíróság elé citálhassák. Ez rendben van így, ezzel természetesen semmi kifogásunk nincsen. Viszont ami számomra egy kicsit meglepő volt, illetve az ilyenformán va ló beemelése, az nem más, mint a 13. §ban megfogalmazott népirtás, emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmények nyilvános tagadásának tényállása, amit önök a Btk.ba szeretnének beemelni. És még önmagában ezzel se lenne gond, hogy beszéljünk arról nyil vánvalóan, hogy ha valami egyértelműen bizonyítható, hogy elkövetésre került és ezt olyan formában, uszító jelleggel, becsmérlő jelleggel és az események újra bekövetkeztét kockáztató jelleggel tagadja valaki, akkor természetesen erre lehetőséget lehet biz tosítani. Csak önök nem ezt teszik. Zárójelben jegyzem meg, hogy ha már itt a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának a kihirdetéséről van szó, akkor eleve ez a passzus - és ez leírásra is kerül - nem feltétlenül ezzel van szoros összefüggésben, hanem - és ez szerepel a törvényben is - egy 2008. november 28ai tanácsi kerethatározat 1. cikkének való megfelelést szolgálja. Természetesen össze lehet rakni ezt csomagba, még értem is az összefüggését, hogy itt is háborús bűncselekményekről van szó. Igaz, hogy it t, mondjuk, egy verbális tagadásról. Tehát azért összefügg, de azért a hivatkozás is más, ugye, egy uniós jogszabályról beszélünk. Önök azt írták le, hogy ez a passzus, ami most a Btk.ba be fog kerülni, nem más, mint a tanácsi kerethatározat, tehát az uni ós 2008as tanácsi határozatnak a megfelelését szolgálja. Ezekben az esetekben én általában nem vagyok rest és megnézem, hogy pontosan mit ír elő ez a 2008as kerethatározat, hiszen úgy az irányelveknél, mint korábban a kerethatározatoknál egy tó lig tartományban az adott tagországoknak megvan a megfelelő hatáskörük, hogy meghatározzák, hogy pontosan mit építenek be a saját jogukba.
