Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 24. kedd (156. szám) - A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3726 részéről, viszont most az európai uniós források is keretet biztosítanak arra, hogy ezek megvalósuljanak, tehát ezért ezt üdvözöljük mindenképpen. (19.50) Ugyanakkor hozzá kell tennem, kissé keserű szájízzel, nagyon reméljük , hogy európai uniós beruházások esetén az előző programozási ciklusban, tehát a 20072013 között megszokott felhasználáshoz képesti túlárazások a kivitelezés során nem fognak megjelenni, hiszen ezen kastélyok és várak felújítása egy olyan szent, nemes ügy , amit nem lehet azzal lejáratni, hogy ebből valaki valamilyen módon nyerészkedni szeretne. S itt kell a privatizáció kapcsán nekem is egy félmondatot még szólnom. Az ötpárti egyeztetésen is felmerült, hogy milyen módon lehet majd hasznosítani ezeket a kas télyokat. Az államtitkár úr ott is elmondta, hogy lehetőség lesz majd vagyonkezelésbe adásra. Valamifajta hasznosítást nyilván kell találni. Én egy kicsit mindig gyanakvással szemlélem, s talán nem véletlenül, a kormányzatnak azokat a megnyilvánulásait, am ikor arról beszél, hogy műemlékek esetén a gazdaságosság és fenntarthatóság miatt indokolt a funkcióváltás. Ilyenkor a Vajdahunyad vára az, ami rögtön felmerül bennem, ahonnan a Mezőgazdasági Múzeum elkerül, és Isten tudja, hogy mi lesz ott. Egyes rossz ny elvek szerint vendéglátóhely lesz, mások meg azt mondják, hogy Andy Vajna újabb kaszinója; nem tudom, meglátjuk. Ez egy zárójeles gondolat volt, csak ez egy olyan rossz példa, amely kapcsán az ember talán okkaljoggal gyanakszik. Ceterum censeo, még egy go ndolat, ami szintén elhangzott az ötpárti megbeszélésen. A 2. mellékletnek, amiről beszélünk, van egy II. pontja, amely a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemekről szól. Minden alkalmatos lehetőséget megraga dok, különösen ebben az évben, 2016ban, amikor az 1956os forradalom és szabadságharc 60 éves évfordulóját ünnepeljük, hogy elmondjam, a II. pont d) pontja arról szól, hogy Budapesten az V. kerületben, a Kossuth Lajos téren mely szobroknak kellene állni. A dc) pont szerint a Forradalom lángja emlékműnek. Nagyon szépen kérem az itt lévő maroknyi képviselőt, hogy amikor majd elhagyják a Parlament épületét, a mai nap is menjenek már ki a Kossuth térre, és ellenőrizzék le, hogy megtaláljáke ott azt a szobrot, amelynek a törvény szerint ott kellene állni. Sajnos nincs ott. Az országgyűlési képviselők mindennap, amikor szótlanul elmennek e mellett a tény mellett, tulajdonképpen törvényt sértenek, vagy legalábbis a hallgatásukkal egy törvénysértés mellett állnak ki. Nagyon jó lenne, ha a 60 éves évfordulóra, mondjuk, október 23ára a Forradalom lángja emlékmű újra visszakerülhetne a Kossuth térre. Volna helye bőven, erről nem is érdemes vitát nyitni, az arculatba meg simán beleférne. Összességében: még egyszer mon dom, hogy nagy örömmel támogatjuk az előterjesztést. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Ikotity István képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője, az LMP vezérszónoka. Parancsoljon! IKOTITY ISTVÁN, az LMP kép viselőcsoportja részéről : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Lehet Más a Politika minden olyan javaslatot komoly gyanúval szemlél, amely a kormány részéről érkezik, és a nemzeti vagyonnal, a kulturális értékekkel kapcsolatos mód osításokat tartalmaz. Különösen igaz ez akkor, ha ezeket a módosításokat egyéni képviselői indítvány formájában nyújtják be, mondjuk, ha éppen L. Simon László teszi ezt. Most szerencsére nem erről van szó, egy kormányzati beterjesztést tárgyalunk, amely a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek listáját bővíti. Ha valami fenn van ezen a listán, akkor azt nem lehet elidegeníteni, megterhelni, viszont pályázhat a GINOPban lévő 55 milliárd forintos keretösszegű uniós forrásra. Ezzel a céllal természetesen egyetértünk.
