Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 24. kedd (156. szám) - Az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásával kapcsolatos követelményekről szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - GYÖNGYÖSI MÁRTON, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3628 befolyásolja nemzetünknek, régiónknak, kontinensünknek és egész civilizációnk és bolygónk jövőjét. Bárki bármit gondoljon is a szabadkereskedelemről, abban egyet kell értenünk, hogy a nemzetünket közvetlenül érintő kérdésekben kizárólag egy nemzeti parl ament dönthet, jelen esetben a magyar nemzet parlamentje. A kormánynak pedig, amely az Európai Unió döntéshozatalába közvetlenül beleszólhat, ezt az álláspontot kell képviselnie, és a nemzeti szuverenitás oldalán kell állnia, és semmiféle paktumba nem mehe t bele egy ilyen kereskedelmi szerződés tárgyalásánál. A kérdés adott, és fölmerül: vegyes vagy pedig európai uniós szerződésről beszélünke, vagyis az életbe léptetéshez az Európai Parlament mellett szükség vane a nemzeti parlamentek jóváhagyására vagy s em? (12.10) Úgy gondoljuk, ennek a határozati javaslatnak az elfogadásával rá tudjuk kényszeríteni a magyar kormányt és ezáltal talán Brüsszelt is, hogy a nemzeti parlamentek dönthessenek ebben a kérdésben. A CETAval kapcsolatban azonban még ennél is nagy obb a baj, hiszen egyes szakértők fölhívják a figyelmet arra, hogy függetlenül attól, hogy a nemzeti parlamentek ratifikáljáke ezt a szerződést vagy sem, a CETA szövegében lévő, az abban foglalt ideiglenes hatályba léptetési klauzula értelmében, a CETA sz erződése alapján - amely tartalmazza az állam és a befektetők közötti vitarendezési mechanizmust - három éven keresztül a magyar kormányt ezen a vitarendezési mechanizmuson keresztül igenis beperelheti, és egy választott bíróság előtt a magyar államot kárt érítésre kényszerítheti. S hogy mekkora a probléma a Kanada és az Európai Unió között kötött szerződés alapján, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy Kanadában azok a GMOtechnológiát forgalmazó cégek, amelyektől a TTIP kapcsán jogosan félünk, leányvállalat okkal rendelkeznek Kanadában, és hogy például génmódosított élelmiszerek árusítását Kanada már engedélyezte. Például nemrégiben engedélyezte Kanada, hogy génmódosított lazacot árulhassanak Kanadában, ami nyilván a CETAszerződés ratifikálása után az európa i uniós piacon is megjelenhet, ezáltal utat törne az összes többi, emberi fogyasztásra teljesen ártalmas élelmiszer előtt. Miért fontos fellépni a szerződés ellen nekünk, magyaroknak? Tehát ez miért különösen veszélyes a magyar társadalomra és Magyarország ra nézve? A mi meggyőződésünk szerint Magyarországon az elmúlt 25 évben két lépésben történik meg hazánk teljes gyarmatosítása és Magyarország tönkretevése. Az első fázis 25 évvel ezelőtt kezdődött, amikor az euroatlanti integrációval kapcsolatos tárgyalás okat elkezdtük, és nem maga a tárgyalás megkezdése hiba, hanem az a stratégia a felzárkóztatásra és az integrációra, amit Magyarország kitűzött magának. Tehát amikor a jó vagy nem jó dilemmájáról beszélünk, vagy hogy magyar nemzeti érdeket szolgále a TTIP és ezeknek a kereskedelmi szerződéseknek az aláírása vagy elutasítása, akkor meggyőződésem szerint egy hamis dilemmába vagy egy hamis vágányra tereljük ezt a vitát. Ugyanis Magyarország 25 évvel ezelőtt kényszer hatása alatt vagy valamiféle paktum hatása alatt - ezt nem tudom, de - mindenképpen rossz irányt választott mint fejlődési, felzárkózási stratégia. Elhangzott itt az, hogy Magyarország exportorientált gazdaságpolitikát folytat. Igen ám, csakhogy Magyarország exportjának a döntő részét külföldi tőké vel hazánkban megtelepedett ipari vállalkozások adják. Tehát attól függetlenül, hogy Magyarország exportja növekszik itthoni, külföldi tulajdonban lévő ipari létesítmények előnyére, és ezáltal Magyarországon növekedhet adott esetben a foglalkoztatás vagy v alamilyen statisztika, adott esetben a GDP, ez ettől függetlenül egy hamis dilemma, ugyanis Magyarországnak ettől függetlenül lehet, hogy hátrányára válik egy ilyen kereskedelmi szerződés megkötése, és nekem meggyőződésem, hogy igen, hátrányára válik, nem érdemes kizárólag a számok terén megvitatni ezt a kérdést. A privatizáció, decentralizáció és liberalizáció útját követő magyar gazdaságban ez sajnos egy hamis dilemma. Magyarországnak a komparatív előnyére kell fókuszálnia a gazdasági stratégiája és a fej lődési stratégiája
