Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 24. kedd (156. szám) - Az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásával kapcsolatos követelményekről szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
3618 (11.20) Ugyanakkor azt is legalább ilyen fontosnak tartjuk, hogy egyegy szabadkereskedelmi megállapodás kit árgyalása során fennmaradjon a magas színvonalú uniós és magyar nemzeti környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állat- és növényegészségügyi előírások rendszere. Éppen ezért azt gondolom, hogy mivel komplexen kell kezelni ezeket a kérdéseket, a nemzeti sz empontból kiemelten fontos szabadkereskedelmi megállapodások tekintetében a Magyar Országgyűlésnek megkerülhetetlen szereppel és súllyal kell rendelkeznie. Éppen ezért a határozati javaslat irányával, amelyet az előterjesztők elénk tettek, egyet tudunk ért eni, és a kanadaieurópai szabadkereskedelmi megállapodás tekintetében pedig kifejezetten időszerűnek is tartjuk, hogy itt most a parlamentben erről vitázzunk. Merthogy természetesen abban is igaza van a frakcióvezető úrnak, hogy kell hogy legyenek vörös v onalak, és vannak is vörös vonalak, amiket nem vagyunk hajlandók átlépni semmilyen tárgyalás során. Ilyen vörös vonal például Magyarország GMOmentessége. Ezt az Alaptörvény is előírja. Abban biztos lehet a frakcióvezető úr, hogy a magyar kormány nem fog o lyan kérdést önök elé terjeszteni, amelynek nyomán Magyarországon a GMOmentességet akár egyetlen napra is fel kellene adni. Alaptörvényben rögzített kötelezettségünk, az Országgyűlés támogatásával az Alaptörvényben ezt rögzítettük, Magyarország GMOmente ssége számunkra egy vörös vonal, és ezt képviselni is fogjuk természetesen minden európai és más nemzetközi vitában. Ha megengedi a frakcióvezető úr, akkor szeretnék a konkrét megállapodásokról néhány szót szólni. A Kanadával kitárgyalt európai szabadkeres kedelmi megállapodás most már bárki számára elérhető, hiszen ez egy lezárt megállapodás, amelyet az Európai Bizottság jelenleg aláírásra készít elő. Abban szerintem itt egyetértés van a parlamentben, bár nem hallottuk még a szocialisták és a Jobbik vezérsz ónokait, de prejudikálhatjuk, hogy talán egyetértés van abban a tekintetben, mivel ez egy lezárt megállapodás, és ismerjük a szövegét, hogy ez egy vegyes hatáskörbe tartozó megállapodás, magyarul, a magyar parlament és a többi nemzeti parlament ratifikáció ja szükséges az életbelépéshez. A magyar kormánynak egyértelműen ez az álláspontja. Jelenleg arról tudom önöket tájékoztatni, hogy az Európai Unió szándékai szerint a kanadai miniszterelnök őszi brüsszeli látogatása során tervezik az aláírást, és az elfoga dásra vonatkozó javaslatot az Európai Bizottság a Tanács számára június során kívánja előterjeszteni, és a tanácsi menetrend szerint valamikor szeptemberben kerülne sor ennek a tanácsi döntésnek a meghozatalára. Egyébként az európai tagállamok is, tehát ma ga az Európai Tanács is azt várja az Európai Bizottságtól, mint mi magunk, hogy az eredeti mandátumnak, és egyébként a kitárgyalt szövegnek megfelelően olyan előterjesztést tegyen a Tanács elé, amely ezen javaslatot, illetve ezen megállapodást vegyes hatás körbe tartozó megállapodásként regisztrálja. A külügyminiszterek május 13ai tanácsülésén is egyébként ezzel megegyező tartalmú állásfoglalást fogadtak el. Ami a kanadaieurópai szabadkereskedelmi megállapodást illeti, ott szerintem helytálló az a megállap odás, hogy az Európai Unió által eddig kitárgyalt szabadkereskedelmi megállapodások közül ez a legambiciózusabb szabadkereskedelmi megállapodás. Ebben egy új vitarendezési mechanizmus került már beépítésre, a frakcióvezető úr, ha jól figyeltem, akkor offsh ore bíráskodásként nevezte az ISDS mozaiknévre hallgató beruházók és államok közötti vitarendezési mechanizmust. Most ehhez képest az a vitarendezési mechanizmus, amely szerepel a CETAban, előrelépésnek, pozitív irányba tett lépésnek minősíthető. Ezt is k érem, hogy értse szó szerint, nem véletlenül nem másként fogalmaztam, pozitív irányba tett lépésként értelmezhető, hiszen az ICS névre hallgató immár új mechanizmus, gyakorlatilag egy állandó bírákból álló bírósági rendszert hozna létre, amelynek nemcsak e lsőfokú, hanem másodfokú ítélkezési mechanizmusa is lenne. Természetesen ezt még tanulmányoznunk kell, senki nem látta ennek a működését még, senki nem tapasztalta, ezért természetesen ennek a részletes vizsgálatára van szükség. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, akkor a TTIPről, tehát az Egyesült Államok és az Európai Unió között tárgyalás alatt álló szabadkereskedelmi megállapodásról is szeretnék néhány
