Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 24. kedd (156. szám) - Az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásával kapcsolatos követelményekről szóló határozati javaslat általános vitája - DR. SCHIFFER ANDRÁS
3612 frakció hitet tett amellett, hogy Magyarország GMOmentességét meg kell őrizni, akkor jól tesszük, ha figyelünk ezekre a formulákra. Nem fog soha olyan megállapodás születni sem az Európai Unióban, sem globálisan, amelyik azt fogja mondani, hogy feloldjuk a GMOmentességet. (10.50) Nem lesz soha olyan, amelyik azt mondja, hogy megtiltjuk a GMOmentességet. Arról van szó, hogy ma az eur ópai környezetvédelmi jog és a magyar jog is az elővigyázatosság elvén alapul, tehát azon, hogy nem lehet forgalomba hozni olyan terméket, amellyel kapcsolatban nem zártuk ki százszázalékosan azt, hogy az az emberi egészségre, a jövő generációkra, a termés zeti erőforrásokra, az állati, növényi egészségre nincs káros hatással. Ez az elővigyázatosság elve. Ezzel szemben ÉszakAmerikában, tehát az USAban és Kanadában a kockázatalapú megközelítés van érvényben, ami arról szól, hogy csak akkor lehet megakadályo zni egyegy termék polcokra kerülését, ha nagy bizonyossággal bebizonyította az állami szabályozó hatóság, hogy az a termék valóban káros. Azt gondolom, hogy teljesen világos az ellentmondás a két megközelítés között. A GMOval ma pontosan az a probléma, h ogy nem tudjuk százszázalékosan kizárni azt, hogy akár több generációval később nem hoze helyrehozhatatlan károkat, nem hoze megbocsáthatatlan károkat utódaink életében, egészségében. Amikor akár a kanadai egyezmény, akár a TTIP tervezete szakít az elővi gyázatosság elvével, az azt jelenti, hogy Magyarország nem lehet GMOmentes. Tehát a kiindulópont ebben a Házban csak az lehet, hogy ha ragaszkodunk az Alaptörvény előírásaihoz, és a magyar Alaptörvény tartalmazza Magyarország GMOmentességét, Magyarország soha, semmilyen formában nem lehet részese olyan nemzetközi megállapodásnak, amelyik szakít az elővigyázatosság elvével. Vagy ha mégis valamilyen bürokratikus hókuszpókusszal Magyarország belemanőverezi magát ilyen szabadkereskedelmi paktumokba, akkor ki kell állni az emberek elé, és meg kell mondani, hogy a magyar bürokrácia odadobta Magyarország GMOmentességét, és odadobta a magyar mezőgazdaságnak azt a versenyelőnyét, hogy ma még itt a Kárpátmedencében elő lehet állítani jó minőségű élelmiszereket, jó minőségű mezőgazdasági termékeket. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, nagyon fontos az, hogy tisztában legyünk ezeknek a szabadkereskedelmi egyezményeknek a hosszú távú globális hatásaival. S itt, ezen a ponton egyértelművé kell tenni, hogy azok a szaba dkereskedelmi egyezmények, amelyek ma kezdik behálózni az egész bolygót, ha úgy tetszik, unortodox szabadkereskedelmi egyezmények. Nem arról szólnak, mint a XX. század szabadkereskedelmi megállapodásai, hogy tudniillik a vámtarifákat hogyan lehet csökkente ni. Jegyzem meg, a periféria és a félperiféria országainak adott esetben a vámtarifákból is származott előnyük, gondoljunk csak DélKorea korai felemelkedésére. Ezek a szabadkereskedelmi egyezmények már nem vámtarifákról szólnak. Világos a beszéd a tárgyal ó bürokraták részéről, amikor úgy fogalmaznak, hogy a nem kereskedelmi típusú korlátok lebontását célozzák. Mit értenek ezek a lobbisták és ezek a bürokraták nem kereskedelmi típusú korlátokon? Minden olyan szabályt, amit a nemzeti parlamentek az emberek e gészsége, a természeti erőforrások, a kulturális örökség védelme érdekében megalkottak. Minden nem kereskedelmi jellegű korlátot, amiből nem terem profit. Mindent le akarnak bontani, ami gátolja a profithajszát, és adott esetben a természeti erőforrások me gőrzését, az emberek jólétét, a nemzeti hagyományok, a kulturális örökség megőrzését szolgálják. Tehát legyen nagyon világos: rég nem az a játék megy, ami a XX. században ment, hogy pusztán vámokat, vámtarifákat akarnak lebontani. Amikor nem kereskedelmi k orlátokról beszélnek mint elsöprendő akadályokról, akkor egészségügyi, munkajogi, élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi, klímavédelmi szabályokról beszélnek. Ez a tét. Az a tét, hogy akarjuke azt, hogy ezt a bolygót olyan egyezmények hálózzák be, amelye k megkerülhetetlenné tesznek egyetlen elvet, hogy a profit előzi az embert. Ezek a szabadkereskedelmi egyezmények olyan világot hoznak ránk, ahol semmi más nem fog számítani, kizárólag a profit. És egyetlenegy cél lesz, hogy a globális nagyvállalatok a pro fitéhségüket akadályok nélkül tudják kielégíteni.
