Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 24. kedd (156. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3590 joggal merül fel az aggodalom: ha ez bekövetkezik, akkor mi lesz az ellátásokkal, az eddig megszerzett jogosultságokkal - erre eddig senki nem adott választ. Az OEP esetében egy nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten alacsony költségekkel üzemelő intézmény felszámolása történik, ahol az egyetlen hivatalosan bevallott indok a költségcsökkentés. Tehát nyilvánvaló, hogy m ás célok és érdekek húzódnak meg a háttérben. Ez ugyanis már önmagában gyanús lenne, de ha egy folyamat részeként tekintünk erre az eseményre, és hozzávesszük, hogy a korábbi alkotmányhoz képest a mostani Alaptörvényben már eleve szerényebb biztosítékai va nnak az egészséghez való jognak, és ha figyelembe vesszük az intézmények államosítását, ha emellett látjuk azt is, hogy az ellátórendszer térítési díja nagyon régóta nem emelkedik, és hogy ezzel folyamatos adósságban tartják a kórházakat, akkor kirajzolódi k egy olyan egészségügyi rendszer képe, amelyen a kormány csak spórolni akar, ahol a végzett tevékenység minősége nem számít, ahol egyre kevesebb ember férhet hozzá az ellátásokhoz, illetve egy olyan ország képe, ahol normális egészségügyi ellátást csak a piacon, a magánszolgáltatóktól lehet vásárolni. Ez tűnik ugyanis a Fidesz tervének, minden ebbe az irányba mutat, a kép pedig lassan összeáll. Eleve megkérdőjelezhető helyzetet teremt, hogy miként működhet majd egy egészségbiztosító nélküli egészségügy, am ikor már ma is kezelhetetlenül nagy mamutminisztérium alatt születnek a politikailag erősen befolyásolt döntések, amelyeken végeredményben mégiscsak emberéletek fognak múlni. Az OEP megszüntetésével nemcsak az állam egyik alapját jelentő társadalombiztosít ást veri szét a kormány, de szakmai szinten is végzetes hibát követ el. Emlékszünk, hogy a KLIKnél milyen forráshiány keletkezett, vagy hogy mennyit késtek a tankönyvek, milyen nehézkessé vált akár a kréta beszerzése vagy a villanykörték cseréje. Az oktat ás sem játék, de az egészségügyben egy ilyen átgondolatlan, felelőtlen átszervezés végképp megengedhetetlen, mert a kórházakban akár egy eszköz hiánya vagy lassú megérkezése emberéletekbe kerülhet. Mindezt pedig csak azért kockáztatja meg a kormány, mert a zt reméli, hogy még néhány forintot spórolhat az egészségügyön. Pedig jó lenne, ha végre megértenék, hogy az egészségügyre nem kevesebbet, hanem sokkal többet kellene költeni, és ezen semmilyen átszervezés nem változtat. Köszönöm. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Államtitkár úr, öné a szó. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Hadd kapaszkodjak az utolsó mondatába. Ön azt mondta, hogy a kormány spórolni akar az egészségügyön. Ön is tippelt az elején az egészségügyi államtitkárral kapcsolatban, én is csak tippelhetek, hogy ön vagy nem ismeri a költségvetési törvényt, és úgy vitatkozott itt róla a múlt héten a parlamentben, vagy nem érti az abban lévő számokat, vagy nem működik az összeadásgomb a számológépén, de ha megnézi a költségvetési törvényt, akkor nemhogy a spóro lásnak a környékén nincs az a javaslat, amit benyújtottunk, nemhogy a szinten tartásról nem beszélhetünk - 167 milliárd forint többletforrás van a jövő évi költségvetésben az egészségügyre, 167. (Ikotity István felé:) Ön legyinthet, tisztelt képviselő úr, de azt is mondhatná, hogy végre, ezt vártuk, de jó, nem csökken, mint a szocialisták idején, meg nem vizitdíjat meg napidíjat akarnak bevezetni, hogy fizessék ki a betegek a betegbiztosítás mellett is még az egyszeri kezeléseik kapcsán azt a vizitdíjat vag y azt a napidíjat (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) , amit az orvosnak vagy a kórháznak kell fizetni, hanem azt mondja, hogy végre, de jó, örülünk mi is annak, hogy 167 milliárddal (Korózs Lajos közbeszól.) több folyik be az egészségügy rendszerébe. Hiszen ennek a nyertesei lesznek, akik az alapellátásban dolgoznak, akik a népegészségügy területén dolgoznak, akiket az összevont szakellátásban ellátnak, a laboratóriumi
