Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - FONT SÁNDOR
3541 A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Most pedig, tisztelt Országgyűlés, soron következik a szőlőtermesztésr ől és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Kósa Lajos, Font Sándor és Nyitrai Zsolt fideszes képviselők által benyújtott előterjesztés T/10688. sorszámon a parlamenti informa tikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Font Sándor úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, bizottsági elnök úr. FONT SÁNDOR ( Fidesz ), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az elnök úr által idézett törvényjav aslatot nyújtottuk be képviselőtársaimmal, amely technikai jellegű. Aki elolvasta ennek az előterjesztésnek a két érdemi pontját, azt szeretnénk elérni, hogy már az idei, majdani szőlőszüret előtt életbe lépjen ez a mostani törvénytervezet. A Szőlőborpá linka albizottság, általam vezetett albizottság elég intenzíven ülésezik, a tavalyi és a tavalyelőtti évben is számtalan észrevételt tettünk, nem titkoljuk, a lédig importborok magyarországi forgalomba hozatalával kapcsolatosan több javaslatot tettünk azo knak a minőségi ellenőrzésére, forgalomba hozatali feltételeire nézve, és hogy hogyan tudnánk a magyar gazdálkodókat, szőlőtermelőket segíteni, versenyképes helyzetbe hozni, időnként nemkívánatos, de mégis a hazai polcokon megjelent, az Európai Unióból sz ármazó tömegborokkal szemben. (20.20) Ez az indítvány nem másról szól ebben a két pontjában, mint hogy részben a tavalyi, szőlőtermelők által szervezett tüntetés megfogalmazott pontjait teljesíti, részben pedig a magyarországi szakmai szervezet, a Hegyközs égi Nemzeti Tanács figyelemfelhívását és a Szőlőborpálinka albizottság ülésén elhangzottakat dolgoztuk be e két javaslatba. Érdemben az európai uniós szabályozásnak megfelelően a borászati hatóságok igazolási kérelmének kiadási idejét most már törvényben szeretnénk rögzíteni, mégpedig 90 napban. Ez vita volt az Unióval, hogy ezt a kiadmányozási időt elégségese rendeletben vagy egyéb jogszabályban megfogalmazni, most azonban egyértelművé vált, hogy ragaszkodnak a törvényi megfogalmazáshoz. Ezt tesszük ebb en az 1. pontban, ezt nevesítjük, illetve tisztázzuk, hogy milyen okmányokat kell magyarországi forgalomba hozatal esetén bemutatni a bor importőrének. A 2. pontban az úgynevezett OFJ kategóriában - ez az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor - az egy hektáron megtermelhető maximális mennyiséget szabályozzuk. Annak idején Magyarország is bevezette az Európai Unió által kötelezően előírt új minőségmegnevezési rendszereket, amiben az OEM - oltalom alatt álló eredetmegjelölésű , az OFJ - az előb b említett oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok , valamint az FN - földrajzi jelzés nélküli - borkategóriákat nevesítette a régi minőségi, táj- és asztali bor kategóriák helyett. Ekkor az adott tagországra és borvidékekre volt bízva, hogy milyen hek táronkénti termésmennyiséget és beszűrhető must, illetve bormennyiséget gondolnak az adott borvidéken megengedni a terhelés tekintetében. Úgy tűnik a tapasztalatunk alapján, hogy a 2009es ezen rendszer bevezetése óta az OFJ, tehát az oltalom alatt álló f öldrajzi jelzésű borok esetében túl szigorú termésmennyiséget állapítottunk meg. Pontosabban úgy fogalmaznék, hogy az összes konkurensünk Európában ennél magasabb termésmennyiséget engedélyez ebben a kategóriában. Mi is ehhez a trendhez igazodunk. Nem titk olt szándékunk, hogy a jelenlegi 120 hektoliter/hektár ebben a kategóriában engedélyezett terheléssel szemben 160 hektoliter/hektár legyen, ekkora terhelést engedélyeznénk a javaslat szerint. Ezzel gyakorlatilag az e kategóriában megjelenő konkurenciával
