Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - Az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára:
3536 szerintem kevés törvénynél volt. És volt többpárti egyeztetés is, ami lehet, hogy egyesek szerint utólagosan történt, de azt gondolom, hogy itt is meghallgattunk minden érvet és ellenérvet. Összességében azt szeretném e lmondani, ha már általános vita keretei között zajlik szinte most a törvényjavaslat tárgyalása: ennek a törvénynek nem ez a lényege. Ez egy teljesen új szemléletmód, igazodik az új közigazgatási szerkezethez, a megváltozott világhoz, nem egy megcsontosodot t, gyakorlatilag merev rendszerhez igazítottuk a törvényjavaslatot, hanem valóban a teljesítményhez, a feladathoz, a munkakörhöz, ahhoz, hogy egyébként ki dolgozik. Ebben óhatatlanul benne van a szubjektivitás adott esetben, ezért nagy a felelőssége egyébk ént a vezetőknek, hogy a teljesítményértékelés vonatkozásában miként viszonyul a munkatársaihoz. De én nem gondolnám azt, hogy minden vezető élből rossz, és csak szubjektív módon direkt rossz teljesítményt ad ki a munkatársai számára csak azért, hogy keves ebb bért kelljen fizetnie. Éppen fordítva, ennek a törvényjavaslatnak a fő célja az, hogy a járási tisztviselők esetében 304050 százalékkal átlagosan juthassanak többletilletményhez az ott munkát végzők, leginkább az állampolgárokkal kapcsolatban levők, az ügyfélszolgálatokon levők, a terepmunkát végzők, azok a szociális feladatot ellátó kollégáink, akik a legnehezebb körülmények között is próbálnak segíteni a rászorultakon vagy akár a nagyon fiatalokon a gyámhivatalokon keresztül, de akár a munka világát is, a foglalkoztatási osztályokon vagy főosztályokon dolgozók tevékenységét is ide tudom venni. Tehát azt gondolom, hogy jó helyen kezdtük ennek a törvénynek az elindítását, hiszen ez nem áll meg itt, jövőre már a teljes területi közigazgatás kerül ennek a törvénynek a hatálya alá, majd ezt követően - nyilván kormánydöntéstől és a parlament döntésétől függően - kiterjesztődik a többi állami szervezetre is. Szeretném megköszönni itt a képviselőtársak aktivitását, hiszen 23 módosító indítvány került be a ren dszerbe. Ebből, mint ahogy említettem, volt befogadott is. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) (20.00) Úgy gondolom, hogy arra is reflektálni kell, ami itt elhangzott, és ami nem hangzott el. A Törvényalkotási bizottság ban voltak olyan képviselők is, akik nem jogászok, és ők egész más szempontból vizsgálták a jogi szakvizsga létét vagy nem létét ebben a rendszerben. Ők azt gondolták - legalábbis az általam ott levehető gondolatok szerint , hogy nem a jogi munkával kapcs olatos, szakvizsga által elmélyített jogi tudás az igazán izgalmas ebben a rendszerben, hanem egy olyan államtudományi vagy állammenedzsmentképzés, amely nemcsak a jogi munkára koncentrál, hanem pont egy állami vezetői rendszer kiteljesítésére, ami a jogi munkánál sokkal szélesebb körű, amely vezetői ismeretektől kezdve a közpénzügyeken át, a vezetői gyakorlaton keresztül segíti annak az állami tisztviselőnek a munkáját, aki aztán gyakorlatilag a közigazgatás részeként segíti az állami végrehajtó hatalom m unkáját. Nyilván ez egy nagy vitakérdés. A szakvizsgázott jogászok - itt én is megszólíttattam, aki az asztal másik oldalán ültem - csaptak össze, hogy úgy mondjam, a laikusokkal, akik nem jogászok, ebben az ügyben. Ez az álláspontunk. És ha én is viccesen reagálhatok Bárándy képviselő úrnak arra, hogy az elsők között töröljük el ezt a törvényt: azt gondolom, hogy majd amikor korelnök lesz, akkor erre sort keríthet a parlamentben. (Derültség.) Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném elmondani arra, amire Gyüre Csaba utalt, hogy 2025 évig helyben jár egy dolgozó: rosszul számolta, képviselő úr, ez maximum 15 év lehet. De egyébként, aki úgy látja, hogy ezen a pályán nincs lehetősége előbbre jutni, az nyilván pályaelhagyó lesz, és keres máshol boldogulást. De úgy gondoljuk, hogy a béremelésen, a teljesítményen alapuló rendszer alapján éppen a pályán maradás a lényege, és az élethosszig történő tanulás, hiszen változik a világ, változnak a társadalmi viszonyok, változnak az új rendszerek. Ebben szakmai képzésnek is bent kell lenni, és mint ahogy mondtam, az államimenedzsmentképzés is fontos az elkövetkezendő időszakban.