Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - Magyarország Alaptörvényének hatodik módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása - APÁTI ISTVÁN
3513 Magyarország Alaptörvényének hatodik módosításáról szóló törvényjavas lat tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön a Magyarország Alaptörvényének hatodik módosításáról szóló T/10191. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről . A tárgysorozatba vételt az Igazságügyi bizottság utasította el. Először megadom a szót az előterjesztőnek, Apáti István képviselő úrnak, ötperces időkeretben. APÁTI ISTVÁN ( Jobbik ) , a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ott folytatnám, ahol az elnök úr a felvezetőjében abbahagyta: az Igazságügyi bizottság elutasította, jóval határidőn túl. A 30 napos, törvényben előírt határidő elteltével nagy keservesen sikerült a bizo ttság egyik ülésének napirendi pontjává tenni ezt, tehát házszabálysértő módon, amit persze Rubovszky György ominózus, elhíresült, lassan már szállóigévé váló megjegyzéssorozata is előrevetített. Akár házszabálysértés árán is hajlandóak megakadályozni, gán csolni mindent, keresztbe tenni mindennek, ami nem az önök fejéből pattant ki, ami nem az önök szellemi terméke. Ez egy kiemelt súlyú törvényjavaslat. Kiemelt súlyú javaslat az Alaptörvényt módosító javaslatok sorában is, hiszen túlzás nélkül állítható, ho gy a migránsoknak becézgetett betolakodók, idegen, nemkívánatos jövevények betelepítésének megakadályozása európai és nemzeti sorskérdés, a magyarság megmaradása, a magyarság jövője szempontjából olyan érdemleges befolyásoló tényező, amellyel kapcsolatos a kár népszavazás, akár alaptörvénymódosító javaslatok megszavazása vagy éppen elvetése döntően befolyásolja évekre, sőt évtizedekre Magyarország és az Európai Unió valamennyi nemzetének sorsát. Miről is szól a történet? Arról szól a történet, tisztelt képvi selőtársaim, hogy tavaly ősz tájékán, amikor ehhez még lett volna megfelelő mennyiségű idő, a Jobbik valóban azt javasolta, hogy tartsunk ügydöntő népszavazást azzal kapcsolatban, hogy betelepítési kvóta vagy bármilyen más jogcím keretében a magyar emberek kívánatosnak vagy nemkívánatosnak tartják a betolakodók átmeneti vagy tartós betelepítését, ideérkezését. Akkor erre még lett volna idő, akkor ez még megfelelő válasz lett volna a brüsszeli elképzelésekre, most azonban már változott a helyzet. Ahogy önök eléggé elvtelen módon összevissza megindokolják, hogy a Jobbik javaslatai miért nem jók, miért nem időszerűek, mit mondtak tavaly ősszel Kósa Lajossal az élen? Azt mondták, hogy képtelenség, hiszen nemzetközi szerződésekbe, Alaptörvénybe ütközik, erről a k érdésről nem lehet népszavazást tartani. Holott akkor ez még egyébként ugyanúgy nem volt Alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütköző, és megint mondom, lett volna kellő idő a kivitelezésére, végrehajtására. Igen ám, csak az események azóta felgyorsultak , a helyzet lényegesen megváltozott, Brüsszel jóval magasabb fordulatszámra kapcsolt, és idén tavasszal, év elejétől kezdve egészen napjainkig azt láthatjuk, hogy akár a 80 millió forint/fő fejpénz fenyegetésével, belebegtetésével, akár egyéb eszközökkel, a lehető legnagyobb erőszakkal akarják átpasszírozni a tagállamokon, különös tekintettel Magyarországon a betelepítési kvótát. Éppen ezért nem várhatunk egy idén ősszel sorra kerülő népszavazásra. Ezt a helyzetet a Jobbik felismerte. Mint ahogy sokkal hama rabb ismertük fel önökhöz képest a kerítésépítés szükségességét, a honvédség határokon történő bevetése lehetőségének megteremtését, az önálló határőrség felállításának szükségességét, úgy itt is a Jobbik időben kapcsolt és időben javasoltuk azt, hogy ne h úzzuk az időt népszavazással, hanem Magyarország Alaptörvénye hatodik módosításának elfogadása révén az Alaptörvényben rögzítsük azt, hogy az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem lehet idetelepíteni ezeket a - fogalmazzunk akkor kicsit finomabban - idegen személyeket, jövevényeket.
