Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - Magyarország Alaptörvényének hatodik módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása - ELNÖK: - SZELÉNYI ZSUZSANNA (Független): - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
3504 Hasonló a helyzet azzal a rendelkezéssel is, amelyet a képviselő asszony most elénk terjesztett. A helyzet valóban annak ellenére nem volt kielégítő, hogy az alkotmányban benne van, mégis meglehetősen furcsa logika az, ha valaki azt mondja, hogy akkor nosza, lépjünk egyet még hátrébb és vegyük is ki az alkotmányból, ahelyett, hogy arra törekednénk, hogy oda emeljük vissza és tegyünk még pluszban azért, hogy ennek érvényt is szerezzünk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.) ELNÖ K : Most független képviselőként Szelényi Zsuzsanna képviselő asszonynak adom meg a szót. SZELÉNYI ZSUZSANNA ( Független ): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Ma Magyarországon a nők magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint a férfiak, minden iskolai szin ten ez a helyzet. Ugyanakkor, ha megnézzük 55 éves korban a dolgozó nők és a dolgozó férfiak fizetését, akkor azt látjuk, hogy egészen elképesztő különbség van: a nők sokkal szegényebben mennek nyugdíjba, mint a férfiak, mert kevesebbet keresnek. Hogy miér t? Sok oka van ennek. Mindenekelőtt azért, mert a nők sokkal több fizetetlen munkát végeznek, mint a férfiak - erre nemrégen kutatás is rámutatott Magyarországon , pedig a háztartási munkát a férfiak pont ugyanolyan tehetséggel tudják elvé gezni, mint a nők. Másodszor azért, mert a nők Magyarországon elsődlegesen azok, akik a gyerekeket nevelik, és hosszú időre kimaradnak a munkaerőpiacról, pedig gyermeknevelésre férfiak is egészen kiválóan alkalmasak, ők is nyugodtan részt vehetnek a gyerme knevelés terheiből. Harmadszor azért, mert a nők elsődlegesen a humán szolgáltatószektorban vannak, ahol sokkal kevesebb a fizetés, mint az általában a férfiak által ellátott feladatoknál, amelyek a biztonságot, a rendőrséget, a katonaságot, a tűzoltóságot és egyéb más szektorokat jellemzik. Ez teljes mértékben igazságtalan. Végül pedig a nők még ott is kevesebbet keresnek, ahol egymás mellett egy nő és egy férfi konkrétan ugyanazt a munkát végzi. Teljes mértékben megengedhetetlen módon minél képzettebb egy nő, annál kevesebbet keres, mint a hozzá hasonló képzettségű férfi. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Amiről ma itt beszélünk, azt jelenti, hogy ha az alkotmányban benne van az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, akkor a kormánynak az összes ilyen sze mponton meg kell próbálnia változtatni. Ha ez a szempont nem szerepel az alkotmányban, akkor nincsen egyértelmű kötelezettsége a kormányzatnak, mint ahogy a mai magyar kormány nem is tesz semmit az egyenlő bér érvényesítése érdekében. (Az elnök a csengő me gkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Mivel egy civilizációs vívmányról beszélünk, amely hosszú évekkel ezelőtt egy igazságtalan és méltánytalan helyzetet orvosolt, az Alaptörvényben a helye, minden körülmények között javasolom, hogy tegyük ezt oda vissza. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.) ELNÖK : Nem látok további felszólalási szándékot. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne hozzászólni. (Jelzésre:) Két percben Szél Bernadett képviselő asszonyé a szó. DR. SZÉL BERNADETT ( LMP ): Köszö nöm a lehetőséget. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm az észrevételeket. A kormánypártoknak csak annyit tudok mondani, hogy ha önök szerint rendben van az, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár, akkor miért vették ki az Alaptörvényből. Innentől elkezdve m inden más mellébeszélés. Arra az elképzelésre, hogy ez csak egy illúzió, és önmagában attól, hogy betesszük az Alaptörvénybe ezt a kitételt, még nem fognak a dolgok megváltozni, két dolgot tudok mondani. Az egyik az, hogy magam is azt mondtam, hogy ez az a lap, és ezt követi az „Egyenlő bér” program, az a
