Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. február 15. hétfő (127. szám) - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőkről - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN honvédelmi miniszter:
35 emberek is kikövetelik tőle, igaz viszont, hogy azon garanciális keretek nélkül, amit egyébk ént a különböző törvényhozások ezen viták kapcsán kidolgoztak. Tehát a létező legrosszabb megoldás az, kedves parlament és kedves ellenzék, hogy ha látjuk, hogy van terrorfenyegetettség, ezt nem vitatja ma már senki - bár még tavaly nyáron is az MSZP néhán y képviselője azt nyilatkozta, hogy migrációs válság nincs is, ez a Fidesznek egyfajta figyelemelterelő akciója, de ma már ezt talán a párizsi, a londoni, az egyéb merényletek kapcsán senki nem mondhatja felelősséggel , pont az ellenzék által az a szempon t, amit képviselnek, hogy a kereteket határozzuk meg és legyenek jelen a garanciális elemek, hogy ha itt, ezek mentén nem tudunk megegyezni valamilyen alkotmányos feltételrendszerben, akkor óhatatlanul is egyszerre sérül az emberek biztonsághoz való joga é s a biztonságérzetük gyengül, ráadásul még a demokratikus jogok érvényesülésének az intézményrendszere vagy feltételrendszere is gyengül. (Dr. Bárándy Gergely: Ma szavaztátok le!) Ezért az a megoldás, amit a magyar ellenzék ennek kapcsán választott, a léte ző legrosszabb, mert ennél rosszabb helyzetet nem is lehet kialakítani. Ezt ma már Európában szinte minden ország belátta. Nagyon reméljük, hogy a magyar ellenzék sem lesz akadálya annak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , ho gy a magyar emberek biztonságát itthon garantálni tudjuk. (Dr. Bárándy Gergely: Akkor miért nem szavaztátok meg a Btk.t? - Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Frakcióvezető úr napirend előtti felszólalására Simicskó István honvédelmi miniszter úr válaszol. Parancsoljon, miniszter úr! DR. SIMICSKÓ ISTVÁN honvédelmi miniszter : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Valóban, jelen korunk legnagyobb kihívása itt Európában a migráció, és enn ek a népvándorlásnak a különböző biztonsági kockázatait megfelelő módon, a szükségesség és arányosság keretei között, de ugyanakkor rendkívül hatékonyan kezelnünk kell. Nyilván mindannyian látjuk, különösen Párizs után, a terrorcselekményeket követően, hog y milyen veszélyek rejlenek a bevándorlásban, milyen veszélyeket hoz magával a migrációs folyamat. Ennek természetesen nemcsak terrorista típusú veszélyei vannak, hanem kulturális, sőt civilizációs veszélyei is, és azt is tudjuk, hogy az emberiség történet e a civilizációk története, hiszen értékek, normák, intézmények, különböző gondolkodásmódok összeütközésével is szembesülhetünk, ha ez a folyamat nem áll le, ha nem állítjuk meg. A civilizáció a legtágabb kulturális entitás, az emberek legmagasabb szintű k ulturális csoportosulása. Huntington úgy fogalmaz, hogy a legnagyobb „mi”, melyen belül eltölt bennünket a kulturális otthonosság érzése. De visszatérve a konkrét biztonsági kockázatokra, amivel szembesülnünk kellett, nyilván nekünk, magyaroknak is érdekün k fűződik ahhoz, amiről Schiffer képviselő úr beszélt, a világrendhez, hogy ez működjön, de mégiscsak a globális megközelítés mellett azonban törekednünk kell arra, hogy Magyarország védelmét, konkrétan a magyar emberek biztonságát szolgálhassuk minél haté konyabban. Ez a célunk, hogy a magyar emberek biztonsága minél szélesebb körben garantálható legyen, és ezt a felelős hozzáállást szeretnénk az elkövetkező időszakban is felmutatni. Nyilván a biztonságnak ára van, a biztonság egy alapérték, amelyet garantá lnunk kell, és a megfelelő, erre felkészített szervekkel kell mindezt megtennünk. Óhatatlan, hogy ilyenkor az a kérdés fölmerül, hogy a biztonság garantálása során milyen szabadságjogok korlátozhatók, hiszen ez egy alapkérdés egy alkotmányos jogállamban. A z erről szóló értelmes vitákat lefolytattuk, én azt hiszem, hogy senki sem gondolhat arra, hogy mondjuk, a rendkívüli állapot kihirdetése során alkalmazható mintegy 30 szabadságjog korlátozása más esetben is indokolhatóvá tehető. Tehát mondjuk, aranybeszol gáltatási kötelezettséget nem kíván elrendelni a kormány értelemszerűen, ha terrortámadás éri az országot, vagy a katonai rögtönítélő bíróságot sem szeretné bevetni, hiszen nyilván ilyen intézkedésekre nincsen szükség, de a terrorveszély
