Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 17. kedd (153. szám) - Energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3331 Soron következik az energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/10523. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Elsőként megadom a szót Aradszki András úrnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterj esztőjének. Államtitkár úr, öné a szó. DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Ugye, a T/10523as törvényt vitatjuk most meg? (Az elnök bólint.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Or szággyűlés! Az önök előtt levő törvényjavaslat jogharmonizációs célokat szolgál. A módosítások legfőbb eleme, hogy mind a villamos energia, mind a földgáz tekintetében kiszélesíti a kereskedelmi tevékenységet végzők körét, ösztönözve ezzel is a felhasználó knak is kedvező piaci versenyt. A javaslat hangsúlyos eleme továbbá a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal feladat- és hatásköreinek, illetve a hivatal eljárásának további, még egyértelműbb szabályozása, amely egy újabb lépés a független, önálló szabályozói szervként eljáró hivatal hatékony működésének növelése érdekében. Az önök előtt lévő törvényjavaslat három energetikai tárgyú törvény módosítását foglalja magában. Ezek a villamos energiáról szóló törvény módosítása, a földgázellátásról szóló törvény módosítása, valamint a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalról szóló törvény módosítása. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és a földgáztörvény, a 2008. évi XL. törvény párhuzamos módosításai a következő kérdésköröket ölelik fel. Módosításra kerül a villamosenergiakereskedő és a földgázkereskedő fogalma akként, hogy a továbbiakban - figyelemmel a vonatkozó európai uniós irányelvekre - már természetes személyek számára is nyitott ezen tevékenységek gyakorlásának lehetős ége. A kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódva a villamosenergiakereskedelemre és a földgázkereskedelemre vonatkozó működési engedélyek tekintetében pontosításra kerül a teljes körű, felhasználók ellátására is jogosító és a korlátozott, a felhasználók el látására közvetlenül nem jogosító kereskedelmi engedélyek rendszere. Az egyetemes szolgáltatásra jogosultakat el nem látó kereskedők mentesülnek a jövőben a fizikai ügyfélszolgálatok fenntartásának kötelezettsége alól, a továbbiakban elegendő számukra a te lefonos és elektronikus úton történő elérhetőség biztosítása. Végül, de nem utolsósorban, amint azt korábban jeleztem, módosításra kerülnek a hivatal rendszerhasználati, csatlakozási és hálózati társaságok által biztosított többletszolgáltatásokkal kapcsol atos külön díjak megállapításának rendszere. A jelenleg még hivatali és külön díjak esetében miniszteri rendeletben lévő díjak a továbbiakban a törvényjavaslat szerinti módosítások nyomán egy háromszintű szabályozási keretben, hivatali határozatban kerülne k megállapításra. Az első szint a hivatal elnökének keretrendeletei, amelyek az árszabályozás és az ármegállapítás alapelveit rögzítik. A szabályozás második szintje a hivatal által kiadott módszertani útmutató, amely egy, a díjmegállapítás módszertanával összefüggő tájékoztató, alapvetően a piaci szereplők számára nyújt iránymutatást a hivatal által követett metódusokról. A szabályozás harmadik szintje végül a díjak mértékét megállapító határozatok. Az új szabályozási módszerrel összefüggésben a hivatali h atározatok a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt megtámadhatók. A módosításokkal tovább növelhető a hivatal hatékonysága, mindamellett, hogy a fentiek szerint megerősített árszabályozási hatáskörökkel a hivatal függetlensége is megerősödik. Alá kel l húznom, hogy a hivatalról szóló törvény, a 2013. évi XXII. törvény az utóbbi háromszintű ármegállapítási rendszer leképezését jelenti, és ezen rendelkezések sarkalatosnak minősülnek, így mindenképpen kérem a képviselő hölgyek és urak támogatását annak ér dekében, hogy az európai uniós jogharmonizációt Magyarország megvalósíthassa.
