Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 17. kedd (153. szám) - Az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - LÁSZLÓ TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3316 A törvénymódosításban szerepel a v ízi közlekedésről és a közúti közlekedésről szóló törvény bizonyos módosítása. A vízi közlekedésről szóló törvény módosítása kimondja, hogy a kedvtelési célú vízi jármű mellett motoros vízi sporteszközt, tovább a tengerészeti felszerelést is csak a megfele lőség tanúsításával lehet kereskedelmi forgalomba hozni. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása szerint az új közúti árutovábbítási szerződésekről szóló kormányrendelet a közúti árutovábbítási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket állapítaná meg a vonatkozó kormányrendelet felhatalmazása alapján. Ez a felhatalmazó rendelkezés olyan tárgykör végrehajtási rendeleti szabályozására ad felhatalmazást, amely tárgykört maga a közúti közlekedésről szóló törvény nem szabályozza, így a tervezet eredeti sza bályozást valósítana meg. Ezzel összefüggésben szükséges a jelenleg hiányzó, törvényi szintű általános szabályok megállapítása. (16.30) Tisztelt Képviselőtársaim! Visszatérve a fuvarozás kérdésköréhez, a törvény nem tesz mást, mint érvényesíti az egyenlő f elek között történő fair verseny elvét, emellett pedig egyértelművé teszi, hogy egy adott tevékenységre vonatkozóan hazai jogszabály esetében nincs, mert nem is lehet értelmezési és mérlegelési mozgástér. Ez logikus álláspont az állam részéről, hiszen ha e zt hagyná, saját létének egyik legitim alapja, a jogérvényesítő képessége kérdőjeleződne meg. Ezek tehát a javaslatot alátámasztó elvi alapok. Mindazonáltal a fenti elv rögzítése nem hitelteleníti a tényt, hogy maga az Uber - vagy a hozzá hasonló elven műk ödő szolgáltatások - mint szolgáltatás versenytársait megelőzheti mind mentalitásban, mind átláthatóságban, mind az utasokhoz való hozzáállásban, mind a technológiai fejlettségben. Ha valaki letölti az Uberalkalmazást és megadja a bankkártyaadatait, kénye lmesen, kevesebb stressztől övezve utazhat, mint ha ugyanezt esetleg taxival tenné. Az utas online jelentkezik be a rendszerbe, ahol rögtön beazonosítható a helyzete, és miután megrendeli az autót, automatikusan a hozzá térben legközelebb eső jármű fog hoz zá megérkezni. És így tovább, rengeteg olyan jó szempontja van az online rendszernek, amit, úgy gondolom, értékelni kellene. Ebben, amit fentebb elmondottan, természetesen semmi jogszabályellenes nincs, és felvetődhet az emberben, hogy a hazai fuvarozó vál lalatoknak ki tiltotta meg, hogy hasonlóan korszerű, versenyképes, a XXI. századi igényeknek megfelelő szolgáltatási színvonalat fejlesszenek. Erre volt lehetőségük, miután a kilométerár a 2013as szabályozás értelmében érezhetően magasabb lett, így lehető ség lett volna a szolgáltatási színvonal fejlesztésére. Bizonyára történt is elmozdulás ebben, az autó minőségében, prémiumkategóriákban elsősorban. De sok más szempontból továbbra is tapasztalniuk kellett az utasoknak, hogy olykor nem elérhető a diszpécse rszolgálat, nem lehet gyorsan autót leinteni, nem lehet biztos az ember abban, hogy a lehető legrövidebb útvonalon fog haladni az autó, hiszen senki sem ellenőrzi. A fizetés sem ment sok esetben zökkenőmentesen, az egyébként kötelezően biztosítandó bankkár tyaterminálról sokszor az út végén derül ki, hogy az nem működik, kész helyzet elé állítva a készpénzzel momentán nem rendelkező utast, és így tovább; sok érv mondható egyik mellett, másik ellen. Nem helytálló az az érvelés, amely arról szól, hogy az Uber elszívó hatása csak annak a hazai adó, munkaügyi és fuvarozásra vonatkozó jogszabályokat kreatívan értelmező magatartásából fakad. Lehet, hogy ebből is, de legalább ennyire abból, hogy megértette a XXI. századi ember és főleg a fiatalok azon igényét, hogy az utas legyen az első, az utas a lehető leggyorsabban elérje a kívánt célt, végül az utas biztos lehessen abban, hogy az autóban biztonságban van, mert nem kizárólag a sofőr személyén és szeszélyén múlik sem az útvonal, sem a végösszeg. A fentiekre tekin tettel innen is bátorítjuk a taxistársaságokat, hogy az eddiginél nagyobb energiákat és erőforrásokat mozgósítsanak annak érdekében, hogy az Uberkérdés azért váljon okafogyottá, mert már nem nyújt egyedi szolgáltatást. Hosszú távon minden szereplőnek tisz tában kell lennie azzal, hogy az emberek azt a szolgáltatást fogják választani, amely az újdonságokra