Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 17. kedd (153. szám) - Dr. Szél Bernadett (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Hány évnyi devizaadósságot ér meg egy fölösleges atomerőmű?” címmel - DR. SZÉL BERNADETT (LMP): - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
3257 Tisztelt Országgyűlés! Szél Bernadett képviselő asszony, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez: „Hány évnyi devizaadósságot ér meg egy fölösleges atomerőmű?” címmel. Parancsoljon! DR. SZÉL BERNADETT ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Önök a kormányzásuk kezdetén az államadósság elleni harcot nevezték meg az Orbánkabinet első számú politikai céljaként, és külön harcot hirdettek a devizaadóssá g ellen is. Nekem most úgy tűnik, hogy egyszerre adják fel mindkét küzdelmet, ráadásul az összes hadszíntéren, a magyar energetika fölötti befolyást végképp átengedik Oroszországnak, és a következő magyar kormány és persze a magyar emberek számára pedig fe lállítanak egy kikerülhetetlen devizacsapdát, amely minden magyar családra nagyjából egymillió forint devizaadósságot terhel a paksi bővítés miatt. Nyilvánosságra hozták a 2020ig szóló mérlegadatokat, és úgy tűnik, hogy ezek alapján drasztikusan megnöveke dnek az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások. Ez van a számokban. Idén 303 milliárd forintot fordítunk erre a célra, 2020ban viszont ez már 900 milliárd forint lesz, ami nagyjából a GDP 2 százaléka, és azt is látjuk, hogy a ráfordítások megsokszorozódása mögött minden elemző a paksi bővítést sejti, nem függetlenül nyilván attól a ténytől, hogy már egy tavalyi szakmai konferencián alapos számításokra hivatkozva elhangzott, hogy a bővítés az építkezés tényleges éveiben évi 400500 milliárd forintos költségv etési befizetést fog igényelni, amihez ugyanilyen nagyságrendű adóemelésekkel vagy megszorításokkal lehet megteremteni a mozgásteret. (12.40) Azért emlékeztetőül szeretném elmondani, hogy anno sokat szidtuk a Bokroscsomagot, annak 130 milliárd forint volt az éves hatása, ehhez képest most beszélünk évi 400500 milliárdról. Kérem tisztelt miniszter urat, hogy ennek fényében szíveskedjék a parlamentet és az ország közvéleményét arról tájékoztatni, hogy milyen adónövelésekre és elvonásokra kell számítanunk a paksi bővítés kapcsán. És arra is szeretnék rákérdezni, hogy most a költségvetésben százmilliárd forintot félretettek Paks II.re, szeretném tudni, hogy ezt pontosan mire kívánják felhasználni. Azt is szeretném megkérdezni, hogy egész pontosan milyen célj aik vannak erre az évre a paksi bővítéssel kapcsolatban, tekintve, hogy úgy tűnik, Brüsszelben nem áll jól a helyzete az egész konstrukciónak. (Taps az LMP soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Lázár János miniszter úr válaszol. Parancsoljon! LÁZÁR JÁNOS, a M iniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Először is, azzal kezdeném, hogy az Európai Bizottság energetikai politikájában az atomerőművi kapacitások fönntartását támogatja, azt mondja az Európai Bizottság, hogy az európai áramfogyasztásnak 3035 százalékát folyamatosan az atomenergetikából kell beszerezni. Ez azt jelenti, hogy az Európában működő atomerőművek kapacitását minimum fönn kell tartani. Tehát Magyarország atompolitikája teljes egészébe n egybevág az Európai Bizottság elképzeléseivel. Másrészről az elmúlt hét esztendőben az Országgyűlés számos alkalommal tárgyalta meg részben az atomtechnológia fönntartásával kapcsolatos nemzeti stratégiát, részben pedig az energetikai stratégiát, ahol el söprő többséget kapott az az elv, hogy az áramszükségletünk egy jelentős részét atomenergiából nyerjük ki, amivel a károsanyagkibocsátás csökkenthető, hiszen semmiféle kockázatot nem jelent, másrészről az ország függetlensége is jelentős mértékben növelhe tő, és a függőség csökken.
