Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 17. kedd (153. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
3242 tagállamoknak kell meghajolniuk az ő sokszor képtelen javaslataik előtt. Az ő dolguk pedig az lenne, hogy minket is szolgáljanak, nem pedig fordítva. Szemben az európai polgárok akaratával? Nos, azt kell megállapítanom, hogy ebből a folyamatból is látszik, hogy az Unió egységére a legnagyobb veszélyt sajnos maga az Európai Bizottság jelen ti. Tisztelt Elnök Úr! A kényszerbetelepítés valódi veszélyt jelent számunkra. A Bizottság javaslata, a dublini harmadik rendelettervezet már ott van az asztalán. A Magyar Országgyűlésnek ismételten le kell folytatnia e javaslattal a vizsgálatot, de látva a Bizottság korábbi hozzáállását, meggyőződésem szerint azt kell hogy mondjam, ez nem lesz elég Brüsszel számára, hogy megállítsuk. Brüsszelben csak a népszavazásból értenek, és olyan üzenetet kell küldenünk, amit ők is megértenek. Ezért van szükség a 2016os népszavazásra a kényszerbetelepítésről. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Dömötör Csaba államtitkár úr reagál a kormány nevében. Parancsoljon! DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitk ára : Képviselő úr, ön az imént többek között a 2016os népszavazásról szólt. Azt gondolom, hogy minden népszavazás előtt érdemes feltennünk a kérdést, hogy miért is van szükség népszavazásra, és miért pont most van szükség népszavazásra. Ennek ebben az ese tben két alapvető oka van: egyrészt Brüsszel felgyorsította az előkészületeket annak érdekében, hogy mihamarabb bevezesse a kényszerbetelepítés intézményét, ami egy állandósult mechanizmus lenne. Gyors döntést szeretnének, korábban letagadták, aztán minden féle puha elnevezésekkel illették a javaslatot, de a lényeg ugyanaz, Brüsszel kényszerbetelepítést akar. Ez azt jelenti, hogy Brüsszelből mondanák meg, hogy az Európába érkező többmilliónyi bevándorló hol telepedjen le, felülírva gyakorlatilag a szabad moz gás alapelvét. Mindezt a tagállamok és az állampolgárok megkérdezése nélkül tenné. Csak hogy az arányokat érzékeltessük, csak a tavalyi évben másfél millió bevándorló érkezett Európába ellenőrizetlenül. A másik ok, ami rendkívül időszerűvé teszi a népszava zást, az az, hogy Brüsszel korábban nem látott, korábban példátlan zsarolási manőverbe kezdett. Azzal fenyeget, hogy fejenként 78 millió forintos bírságot szab ki arra az esetre, ha egy tagállam elutasítaná a kényszerbetelepítést. Eközben egy magyar emberr e - ezt jó, ha rögzítjük - egymillió forint uniós forrás jut. Ez az arány 1:78 úgy, hogy a 78 milliós bírsághoz egy magyar embernek majd’ 40 évig kell dolgoznia. (11.50) Ez a zsarolás, azt gondoljuk, hogy felháborító, és teljesen ellentétes azokkal a demok ratikus elvekkel, amelyekre az Unióban egyébként olyan sokszor hivatkoznak. Nem véletlen, hogy elutasította a javaslatot Csehország, Szlovákia és Lengyelország is. Sajnos, a baloldali pártok folyamatosan torpedózzák a népszavazást. Először a Kúrián támadtá k meg a kezdeményezést, aztán olyan kérdéseket szeretnének szerepeltetni a szavazólapon, illetve a referendum ívén, amelyekhez nem sikerült összegyűjteni az elegendő aláírást, aztán mindenféle jogászkodó manőverekkel támadnak. A lényeg azonban ugyanaz, min den pártnak el kell döntenie, hogy a korlátlan bevándorlás mellett vagy ellen teszi le a voksát. Márpedig a szocialisták ebben következetesek, miképp eddig is, most is bevándorláspárti álláspontot visznek. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Ezen semmi csodálk oznivaló nincs, hiszen már 2007ben is egymillió bevándorló letelepítésére tettek javaslatot, és egyébként az is beszédes, hogy két olyan párt is van az Országgyűlésben, amely pár hónappal ezelőtt a betelepítési kvóta mellett gyűjtött aláírásokat. Kíváncsi vagyok egyébként, hogy ezek a pártok és az MSZP is honnan szedné elő azt a 78 millió forintot fejenként, amely a kényszerbetelepítés elutasításával járna. A kormány álláspontja változatlan, nem engedünk a zsarolásnak, és ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyaro k dönthessék el, hogy kivel szeretnének együtt élni és kivel nem, ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyarok dönthessenek egy, a jövőjüket meghatározó kérdésben. Számunkra erről a demokratikus
