Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 17. kedd (153. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3237 mondjuk ki nyugodtan, nemzetpolitikai jelentőséggel bír. Amikor több százezer magyar együtt megéli az emelkedett hangú együttlét örömét, az, úgy gondolom, he lyet kell hogy kapjon itt a parlamentben is. Mielőtt a számunkra lényeges kérdésről, ennek a nemzeti jellegéről szólnék néhány szót, azért pár mondattal annak a vallási sajátosságáról és jellegéről, illetve történetéről beszélnék. Egy küzdelmekkel teli kor ban kezdődött, több mint négyszáz évvel ezelőtt ez az eseménysorozat, amikor János Zsigmond erőszakos hitújítási törekvésekkel fordult a csíki székelyek felé, és 1567ben haddal indult ellenük. Akkor a csíki székelyek, akik meg kívánták őrizni az ősi hitük et, fegyvert fogtak a férfiak, az öregek, a gyerekek és az asszonyok pedig a kápolna körül imádkoztak. A hargitai győzelem után fogadalmat tettek, hogy ezentúl minden pünkösd szombatján elzarándokolnak a csíksomlyói Szűzanyához, és ezt több mint négyszáz é ve tartják is. Ez a vallási jellege ennek az eseménynek, de ma már nem a küzdelmek korát éljük, hanem az együttműködését. Aki ma kereszténynek mondja magát, kizárólag az ökumené szellemében élheti ezt meg. Talán ezért is van az, hogy sok reformátust és más vallású embert ismerek, aki részt vesz ezeken az eseményeken, sőt nemcsak őket, hanem nem hívő magyarokat is. A sajátos nemzeti jellegét és jelentőségét az adja, hogy a világ minden részéből, nemcsak helyből, hanem az anyaországból és a Kárpátmedence töb b térségéből érkeznek oda emberek, és ez a több százezer ember együtt, egy szívvel, magyarként ünnepli meg ezt a napot. Az esemény tehát ilyen értelemben túlmutat annak vallási jellegén, és részben az összetételből, részben a közös szívvel vállalt együttlé tből következik, hogy ez már a magyarok legnagyobb méretű nemzeti találkozójává vált. Mindenki vallásától, hitétől, világnézetétől függetlenül bekapcsolódik az eseményekbe, és gondoljunk csak arra, amikor közösen éneklik együtt a Himnuszt, a himnuszokat, m ilyen felemelő élményt jelent az nemcsak a jelenlevőknek, hanem azoknak is, akik a Duna Televízión keresztül nézik az eseményeket. Így válik ez az együttműködés korában minden résztvevő számára tiszteletadássá a Patrona Hungariae előtt is. Ezt az eseményt már több mint négyszáz éve minden évben megünneplik a magyarok, és a jelentőségét nemcsak a találkozás, hanem az a tény is adja, hogy mindez Erdélyben történik. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szé pen, frakcióvezető úr. Rétvári Bence államtitkár úr reagál a kormány nevében. Tessék! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Mindenki keresi a saját maga egyéni életében is azokat a pontokat, amikor valami olyat tesz vagy valami olyasminek a része, ami túlmutat az ő életén, az ő hatvanhetvennyolcvan évén, amit itt tölt a Földön. S amikor valaki részt vesz a csíksomlyói zarándoklaton a hitéből vagy a magyarságából fakadóan, katolikusként vagy más keresztényként, vagy nem is a vallás, hanem a nemzeti összetartozás miatt, akkor pontosan egy ilyen dolognak lehet a részese. 1567 óta már biztosan van ott ilyen zarándoklat, ami az elmúlt pünkösdön is megval ósult, bár akkor talán nem voltak annyian, mint most, hiszen az utóbbi években már százezres nagyságrendben zarándokolnak oda a magyarok a világ minden tájáról, de ez egy olyan esemény, egy olyan felemelő pillanat, ami akkor is volt, amikor a jelenlegi par lament egyik tagja sem élt még, és akkor is lesz még, amikor az itteni parlament egyik tagja sem fog már élni. Ez egy olyasfajta, a saját életünkön túlmutató üzenettel rendelkező zarándoklat, találkozó, esemény, szentmise, búcsú, amelyik mindenkinek valami többet mutat meg az életéből, mint amit a hétköznapokban láthat. S kicsit furcsa az, hogy azok az emberek, akik amúgy akár még találkozhatnának is, hiszen egymástól csak pár utcára, pár településre vagy pár kerületre laknak, elmennek Csíksomlyóra, és ott az összmagyarságnak egy távoli, innen több száz kilométerre eső ünnepén élik meg a