Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 17. kedd (153. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
3232 Az ülésnap megnyitása ELNÖK : Jó napot kívánok, üdvözlöm önöket. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 27. ülésnapját megnyitom . Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Tiba István és Mirkóczki Ádám jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntöm mindazo kat, akik figyelemmel kísérik munkánkat. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásokkal kezdjük munkánkat, ezt követően 11 óra 50 perctől 13 óra 20 percig a kérdésekre, majd körülbelül 13 óra 20 perctől 14 óra 20 percig az azonnali kér dések és válaszok órájára, majd végül általános vitákra kerül sor, illetve befejezésként a napirend utáni felszólalásokkal fejezzük be az Országgyűlés ülését. Napirend előtti felszólalók: Tisztelt Országgyűlé s! Napirend előtti felszólalás ra jelentkezett Ikotity István képviselő úr, az LMP képviselője: „Kit szolgál a szakképzés átalakítása?” címmel. Parancsoljon! IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A napokban megjelentek a kerettantervterve zetek a nyilvánosság előtt is. A közismereti tárgyak visszaszorítása a korábbi kormányzati megnyilatkozásokhoz képest is durvábbra sikerülhet. A fizikát, a kémiát, a biológiát és a földrajzot teljesen száműzik az iskolák többségéből. Az úgynevezett ágazath oz kapcsolódó tantárgyakat oktatják tovább a szakközépiskolában, de az se igaz, hogy ott legalább emelt óraszámban, hiszen négy év alatt csupán egy órával nő a megmaradó közismereti tárgy oktatása. Azt gondoljuk, hogy ez egy rossz vicc. Amit a szakiskolák után a szakközépiskolákkal is megcsinálnak, az teljesen elveszi a lehetőséget a későbbi szakmaváltástól, a későbbi pályamódosítástól, az esetleges nem szakirányú továbbtanulástól. A szakképzés átalakítása újra rávilágít arra, hogy mennyire nem érti a Fides zKDNP a XXI. század működését. Olyan fogalmak, mint a tudásalapú társadalom, élethosszig tartó tanulás vagy innováció, semmit sem mondanak nekik. Maga a miniszterelnök leplezi le saját magát ezzel kapcsolatban, amikor összevissza beszél például az innovác ió jelentőségéről. Amikor a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén mond beszédet, akkor fontosnak tartja, de amikor lemegy például Békéscsabára, akkor azt mondja, hogy szerinte a jövő nem ez, nem az innováció. Nem is a jövőbe, hanem a múltba tekint a kormá ny a szakképzés reformjával. Amit most csinálnak, az a valamikori hetvenesnyolcvanas évek szakképzési modelljének visszahozása: nem kell a felesleges fizikát, földrajzot, kémiát, biológiát oktatni, elég csak a szakmát tanítani. Persze ez már a Kádárrends zerben sem volt elég, nemhogy manapság. A rendkívül gyorsan változó világban a munkahelyek és a szakmák is nagyon gyorsan változnak. A fiatalokat ezekre a változásokra kell felkészíteni. Folyamatos tanulás, folyamatos képzések nélkül senki sem lehet manaps ág sikeres a szakmájában. Sőt, egy nyugateurópai munkavállaló aktív élete során hatszornyolcszor is szembetalálja magát olyan kihívással, hogy szakmát kell váltania, korábbiaktól eltérő munkakört kell betöltenie. Pontosan ezért kell az alapvető civilizác iós ismereteket átadó és az alapvető készségeket fejlesztő közismereti tárgyakat is oktatni. Az is látható, hogy a FideszKDNPkormány néhány gazdasági szereplő érdekét képviseli csupán. Van néhány haver, van néhá ny oligarcha, akinek tökéletesen megfelel ez a rendszer, hogy a fiatalok kijönnek az iskolapadból, kijönnek a duális képzésből, és néhány évig nagyon alacsony béren foglalkoztatják őket, pár év után eldobják őket, jöhet a következő generáció; a szakmát tan ulják meg valahogyan, másra nincs szükség, így alacsonyan tarthatók a bérek is. Nem lesz itt
