Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 13. péntek (152. szám) - A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3219 származó többlet, ezért sokkal felelősebben kellene az elköltésükről gondosko dni, mint ahogyan ezt a mostani törvény teszi. Szóval, a pluszbevétel túlnyomó része, a társasági adó 200 milliárd forintos növekménye abból származik, hogy Magyarország az adócsaló multik szálláscsinálójává vált. Orbán Viktor kormánya elvtelenül kiszolgál ja a globális nagytőke játékát, amivel országokat játszik ki egymás ellen, megrövidíti őket. A kulcsszó a növekedési adóhitel. A tavaly bevezetett konstrukcióval globális multik tudják úgymond optimalizálni az adózásukat. Van is egy amerikai kötődésű multi nacionális vállalatcsoport, aminek magyarországi leánya jelentős összegű jogdíjbevétel után adózik Magyarországon. Itt neki 500 milliárd forintos nagyságrendű adófizetési kötelezettsége jelentkezik, amit három évre elosztva fizet be a magyar költségveté sbe. Az ő nyeresége így mintegy 1500 milliárd forint lesz ahhoz képest, mintha rendesen, a működési országokban adózna. A növekedési adóhitel bevezetésével és a 10 százalékos alacsony társaságiadókulccsal Magyarország is pont olyan adóparadicsommá vált, m int ami ellen fel kellene lépni világszerte, és ez a fellépés egyre erősödik is egyébként. Legutóbb néhány napja 300 neves közgazdász, köztük Nobeldíjasok és mások tettek közzé egy nyílt levelet, amiben leszögezték, hogy a cégek vagy magánszemélyek számár a alacsony adókulcsokat alkalmazó országok, vagyis az adóparadicsomok nem szolgálnak hasznos gazdasági célt, ugyanakkor egyesek számára hasznot hoznak mások költségére, így az egyenlőtlenség növekedését szolgálják. A szegény országok - köztük Magyarország, teszem hozzá - arányaiban a legnagyobb vesztesek. Évente legalább 170 milliárd dollár, azaz 47 600 milliárd forint adóbevételtől esnek el, ez a magyar GDP 130 százaléka. Az adóparadicsomok léte persze olyan őket védő nagyhatalmak bűne, mint az Egyesült Ál lamok vagy NagyBritannia, ám Magyarország úgy látszik, lelkesen asszisztál ehhez a rendszerhez. Az egyes bevételek - szja, járulékok és áfa - szerény növekedéséhez pedig a 2015. év végén kiszórt EUs támogatások járultak hozzá nagymértékben. A bevételek k apcsán pedig nagy kérdés a következő. A mintegy 300 milliárd forintra rúgó állami földeladások bevételei nem jelennek meg sem a 2015. évi, sem a 2016. évi költségvetésben. Ez elég aggasztó, hiszen ezeket a forrásokat csakis a földvagyon gyarapítására lehet ne felhasználni. Ha csak úgy egyszerűen eltüntetik, akkor törvényt szegnek. A bevételek után nézzük, mire költi el a kormány ezeket a forrásokat. Először is 90 milliárd forinttal támogatja a KLIKet, amit aztán nagyon helyesen fel is számol. Évek óta mondj uk, hogy a közoktatásból kivont évi 200 milliárd hiányzik, a kormány mindig csak lohol az események után, néhány havonta pótolja a kifosztott oktatási rendszerben fellépő hiányokat. A kormány egy életképes rendszer helyett az esztelen államosítást folytatj a. Palkovics László államtitkár szerint azért nem adják vissza a településeknek az iskolákat, mert az önkormányzatoknál nincsenek megfelelő szakemberek, akik irányítani tudnák az oktatási intézmények működtetését. De vajon a KLIK csődbe jutása és az állami fenntartás kudarca milyen kormányzati szakértelemre vall? A FideszKDNPkormány kritizálja a településeket, amikor az önkormányzati fenntartású iskolarendszer összességében minden problémája ellenére jobban működött, mint a csődbe jutott KLIK. Csak a tel epülések kisebb részének, jellemzően a legkisebb falvaknak, községeknek okozhat valóban gondot az iskolák fenntartása, azért is, mert folyamatosan elvontak tőlük minden forrást. Tévedés ne essék, az eddigi vegyes rendszer is egy rendkívül szerencsétlen meg oldás volt, amikor is szétválasztották az iskolák fenntartását és működtetését. De most egy rossz megoldást váltanak fel egy másik, rosszabb megoldással. Az LMP évek óta mondja, hogy teljesen új fenntartói modellre van szükség: amelyik önkormányzat kéri és képes a fenntartásra, az a megfelelő állami támogatásokkal együtt kaphassa vissza az iskolát. Amelyik önkormányzat ezt nem kéri vagy nem képes rá, ott maradjon meg valamilyen állami felelősségvállalás. Ez egy okos kompromisszum és hatékony köztes megoldás .
