Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 13. péntek (152. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
3197 a)tól, ha jól emlékszem, h)ig fölsorolja azokat az érdekeket, amelyekre hivatkozással egy szektorális törvény, külön törvény bizonyos közérde kű adatoknak a megismerhetőségét korlátozhatja. Korlátozhatja, tehát nem kizárja, tehát ez nem azt jelenti, hogy akkor innentől kezdve semmit soha nem lehet megismerni; másrészt, hogy annak a törvénynek akkor ezt szabályoznia kell. (16.20) A legutóbbi jegy banktörvénymódosítás is pontosan azért alaptörvényellenes, mert azt csinálták - miután a köztársasági elnök észrevételezte, hogy itt gikszer van, kiküldte Alkotmánybírósághoz egy alkotmányossági vétóval , hogy átvették azt a bűvkifejezést, hogy központi, pénzügyi és devizapolitikai érdek, hiszen jé, ez szerepel az információszabadságtörvényben mint korlátozó érdek, és úgy gondolták, hogy ez innentől kezdve el van rendezve. Hát, nem így van. Ha a jegybanktörvénymódosítást veszem alapul, a történet úgy néz ki, hogy a jegybanknak, mondjuk, a tulajdonában, érdekeltségében áll a bankjegynyomda, készséggel elhiszem, hogy a bankjegynyomda tevékenységében vannak olyan elemek, ahol bizony fönnforoghat olyan központi pénzügyi, devizapolitikai érdek, amire hivatkozás sal korlátozni kell a nyilvánosságot, én ezt elhiszem, de ezt akkor tetszettek volna leírni a törvénybe. Tehát nem elég azt leírni, hogy központi pénzügyi, devizapolitikai érdek, le kellett volna írni, hogy például a bankjegynyomtatással összefüggésben ily en és ilyen szempontból ilyen és ilyen adatok nem megismerhetőek. Ez egy korrekt szabályozás lenne. Nem ezt tették ott sem, és nem ezt teszik most sem. Nem elég ideírni azt, hogy üzleti, külügyi, központi pénzügyi érdek. Legalább vették volna a fáradságot, Aradszki úr, hogy leírják, külügyi érdek például az, hogy az oroszokkal milyen pluszmegállapodásokat kötünk az atompaktum után. Ez tiszta, ha úgy tetszik, bizonyos szempontból ez egy alkotmányos megoldás lenne. De odakanyarintani azt, hogy külügyi érdek? Hát, a papír mindent elbír. Hogy az Alkotmánybíróság elbíre mindent, ha esetleg nem csonkán működik, az már persze egy külön kérdés. Végezetül egy szintén komoly alkotmányossági kifogás adódik a törvényjavaslattal kapcsolatban és abban az összefüggésben i s, hogy milyen alapon kivételeznek az energiaszektorral. Ha az állam részt vesz piaci mozgásokban - én ennek egyáltalán nem vagyok ellenfele , fenntart különböző vállalatokat, akkor milyen alapon lehet kiemelni egy alapjog érvényesítése tekintetében mint még nyomósabb érdek, ha egy állami cég az energiapiacon motorozik? Miért különb az energiaszektor, mint mondjuk, a posta, távközlés? Miért különb, mint mondjuk, a hulladékszállítás? Mert most az a helyzet, hogy az Alkotmánybíróságnak ’92 óta van egy töretl en gyakorlata, töretlen, mert az elmúlt hat évben sem törték meg, hogy alkotmányellenes megkülönböztetés minden olyan jogalkotási technika, ami egy homogén csoporton belül indokolatlan megkülönböztetést tesz. És a homogén csoport fogalma nemcsak természete s személyekre, állampolgárokra vonatkozik, hanem gazdálkodó szervezetekre is. Tehát ennek a jogszabályi megoldásnak az alkotmányellenessége azért is fennáll, mert egész egyszerűen semmi nem indokolja azt, hogy az állami cégek között vagy egész pontosan az állami részvétellel is működő piacok között ilyen típusú megkülönböztetést tegyenek. Miért védi jobban titok az állam szerepvállalását az energiaszektorban, mint más szektorokban? Hangsúlyozom még egyszer, hogy ha ön a MOLt akarja védeni, akkor fölhívom, Aradszki államtitkár úr, a szíves figyelmét arra, hogy a polgári törvénykönyv és a polgári törvénykönyv nyomában a hatályos, önök által megalkotott információszabadságtörvény egyébként a MOLnak vagy más, egyébként tipikusan piacon is versenyző, állami sz erepvállalással is működő cégnek a jogos üzleti érdekeit jelenleg is védi. Még egyszer hangsúlyoznám, pert is nyert a Magyar Posta egy éven belül akkor, amikor valakik - azt gondolom, teljesen mindegy, hogy ki, pontosan azért alapjog egy alapjog, hogy nem kell indokolnom, ha élni akarok vele - kíváncsiak voltak a hírlapelőfizetési adataikra. Tehát lassan mondom, hogy megértse: törvény most is védi a piacon versenyző állami cégek vagy köztulajdonban is álló cégeknek a jogos piaci érdekeit. Amit önök itt mos t csinálnak, az ennél
