Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 13. péntek (152. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3194 Ami a nemzetiségi támogatásokat illeti, ebben a körben, célzottan a nemzetiségi támogatásoknál le kell szögezni azt is, hogy a nemzetiségekre való figyelés nemcsak azt jelenti, hogy formális és informális módon egyeztetünk, hanem azt gondolom, abban is megnyilvánul, hogy a z elmúlt két évben a nemzetiségi önkormányzatok megduplázódtak, és arról beszéltünk és egyeztettünk a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat kapcsán, hogy kölcsönösen látunk arra további esélyt, hogy ez a megduplázódott támogatás a 2017. évi költségvetési törvényjavaslattal tovább növekedjen. Azt gondolom tehát, hogy pénzügyi szempontból a magyarországi nemzetiségiek támogatása egy igen kedvező folyamattal jellemezhető. Ami a képviselő úr által felvetett észrevételek második részét illeti, szakképzés, a ko rmány meglátásom szerint sokszor épp olyan kritikákat kapott, hogy a szakképzést túlságosan előtérbe helyezi például a gimnáziumi képzéssel szemben. A szakképzésnek a jelentősége a munkaerőpiaci folyamatok alapján, azt gondolom, minden kérdés feletti. A ké pviselő úr is, azt gondolom, jól látja, hogy az országban számos ágazatban és számos régióban ma már nem azzal szembesülünk, hogy túl sok a munkanélküli, hanem munkaerőhiány van. Épp ezen munkaerőhiány miatt is döntött úgy a kormány, illetőleg döntött úgy az Országgyűlés, hogy átalakítja a szakképzés rendszerét. Igyekeztünk a legjobb példákat követni, említhetem itt a német szakképzési rendszert, a duális szakképzési rendszert, és ennek a rendszernek, ezeknek a legjobb példáknak a mintáján alakította át a k ormány a szakképzés intézményrendszerét. Az intézményrendszeri átalakítás elsődleges célja értelemszerűen az, hogy az oktatási intézményeket elhagyó fiatalok olyan tudással rendelkezzenek, ami a munkaerőpiacon hasznosítható. Ezen intézményrendszeri átalakí tás mellett a szakképzés pénzügyi megerősítését szolgálja a tisztelt Országgyűlés előtt lévő 2016. évi költségvetési törvény módosítása is, valamint a 2017es költségvetés, amelynek az értelmében a szakképző iskolák többletforrásban részesülnek. Természete sen a szakképzésnek van egy másik csatornája is: aktív foglalkoztatási eszközök. Hazai és uniós forrásból 2017ben több mint 100 milliárd forintot kíván a kormány arra fordítani, hogy a munkaerőpiaci keresleti kívánalmaknak a munkaerőpiaci kínálat minél in kább megfeleljen. Közmunkaprogram. Egyetértek a képviselő úrral abban, hogy a közmunkaprogram megoldást jelent azon személyek számára, akik dolgozni szeretnének, de a versenyszférában nem tudnak elhelyezkedni; hogy egyszerűen fogalmazzak: 22 800 forintos s egély helyett legalább nettó 50 ezer forintos, 50 ezer forintnál nagyobb munkabért jelentő foglalkoztatásban részesüljenek. És azzal is egyetértek, hogy optimális esetben ez egy átmeneti időszakra szól. A kormány pont ezért vezetett be olyan ösztönző eleme ket, amelyek értelmében a közmunkaprogramokból egyszerűbb és anyagilag is támogatott az átlépés az elsődleges munkaerőpiacra. Engedje meg, képviselő úr, hogy azt a megjegyzést vitassam, amelynek az értelmében a kedvező foglalkoztatási adatok elsődlegesen a közmunkaprogramnak lennének köszönhetőek. Az elmúlt öthat évben a foglalkoztatottság bővülése döntő részben a versenyszféra többletfoglalkoztatásával valósult meg, a rendelkezésünkre álló statisztikai adatok ezt támasztják alá. Ismétlem: abban egyetértek a képviselő úrral, hogy a szakképzésre fókuszálni kell, mind a költségvetési megalapozó törvényjavaslat, mind a jövő évi költségvetés ebben az irányban kívánt elmozdulni. (16.10) Ami pedig a romák helyzetét, illetőleg ha nem a romákról van szó, hanem más megközelítésben a hátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok helyzetét illeti, képviselő úr is utalt arra, hogy az előttünk lévő költségvetési megalapozó törvényjavaslatban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény összege az évente kétszeri 5800 forintos öss zegről 6000 forintra, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű személyek esetén 6500 forintra emelkedik. Ez a jelentős anyagi forrásjuttatás természetesen része a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatásának; azt gondolom, hogy ebben az irányban jelentős előrelépést jelent a kötelező óvodáztatás; jelentős előrelépést jelent a gyermekétkeztetés kibővítése, hiszen mind a későbbi felzárkózás esélyét az oktatási rendszer, az óvodai, iskolai képzés, anyagilag pedig a
