Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 13. péntek (152. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
3177 miniszterrel, mely megállapodások cél ja az volt, hogy a nemzetiségi területen olyan jogszabályok szülessenek, amelyek alkalmasak arra, hogy biztosítsák a Magyarországon élő nemzetiségek oktatási, nevelési, kulturális, nyelvi jogainak érvényesülését. Vagyis ha netán, véletlenül bárkiben is az idézett jogszabályhelyek által egyértelműen kötelezően előírt véleményegyeztetéssel kapcsolatban bárminemű jogszabályértelmezési kétely merülne fel, a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel még külön stratégiai megállapodást is kötöttünk a jogszabál yelőkészítés során a nemzetiségi jogok figyelembevételére, érvényesítésére. Mindezek ellenére a parlamenthez benyújtott, a Magyarországon élő nemzetiségek jogait és érdekeit érintő törvénytervezetek és törvénymódosító javaslatok egy része az országos nemz etiségi önkormányzatokkal történt előzetes egyeztetés nélkül, azaz ki kell mondani: a törvényi előírásoknak nem megfelelő módon kerülnek esetenként a parlamenthez beterjesztésre. Végezetül szeretném azt is egyértelműen tisztázni és leszögezni, hogy a parla menti szószólók megválasztása, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága megalakulása és működése semmilyen formában nem váltja ki és nem helyettesíti a jogalkotók részére a magyarországi nemzetiségek jogait és érdekeit érintő jogszabályok előkészítése során az országos nemzetiségi önkormányzatokkal törvény által előírt egyeztetési kötelezettséget. A parlamenti szószólók, a nemzetiségi bizottság lehetősége és feladata egyrészt annak kontrollja, hogy a jogszabályelőkészítés során a nemzetiségi önkormányzato kkal az egyeztetések megtörténteke, ezek alapján a nemzetiségi önkormányzatok észrevételei a benyújtott jogszabálytervezetekben figyelembevételre kerülteke, ha nem, akkor miért. Másrészt feladatunk a benyújtott jogszabálytervezetek véleményezése, a képvi selői, valamint bizottsági módosító indítványok megtárgyalása, szükség szerint saját bizottsági módosító indítványok benyújtása és az adott időkeretekben a parlamenti vita során a nemzetiségi érdekek képviselete. Mindezek nem helyettesítik, hanem kiegészít ik az országos nemzetiségi önkormányzatok törvény által biztosított véleményezési jogát. Ennek a jogszabálysértő állapotnak a megváltoztatása, jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében ezúton itt a parlament nyilvánossága előtt is felhívjuk a jogszabál yelőkészítők figyelmét az országos nemzetiségi önkormányzatokkal való egyeztetési kötelezettségük betartására.” Hangzott el ez másfél évvel ezelőtt. Amikor előkerestem ezt a másfél évvel ezelőtti felszólalásomat, és újra elolvastam, magam is megdöbbentem rajta, mintha csak megéreztem volna, hogy mi fog következni. Ugyanis ezek után jöttek sorban a költségvetést megalapozó törvényben lévő kisebbnagyobb erejű taposóaknák. A 2015. évi költségvetési törvényt megalapozó úgynevezett salátatörvényben, melynek ka pcsán az előbb elhangzott felszólalásomat tettem, elkerülte a figyelmünket - mi is hibásak voltunk benne, és nem figyelmeztettek bennünket rá - a gazdálkodási szervezet feladatainak átcsoportosítására vonatkozó módosítás, melyben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (4a) bekezdése szerint: „A gazdasági szervezet feladatait, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el, a) az irányító szerv, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az ön kormányzati hivatal, vagy b) az irányító szerv döntése alapján az irányító szerv irányítása alá tartozó, gazdasági szervezettel rendelkező más költségvetési szerv látja el.” Ennek a paragrafusnak 2015. április 1jén kellett életbe lépnie. Erről 2015. febru ár végén szereztünk tudomást, ezért 2015. március 16án nyújtottunk be sürgősséggel egy módosító indítványt, amelynek az volt a célja, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatala, valamint a nemzetiségi önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek gazdasági önállóságukat alapjogaik gyakorlása érdekében megőrizhessék. Ezért javasoltuk, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok hivatala, valamint a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv akkor is rendelkezhessen gazdasági szervezettel, ha az éves átlagos statisztikai állománya a 100 főt nem éri el.
