Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 13. péntek (152. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3174 szabályt. Ez az általános utaló szabály teszi lehetővé, hogy ahol a jogrendszer a házastársaknak jogot biztosít vagy rájuk kötelezettséget ró, ezek a bejegyzett élettársi törvényben meghatározott szűk körű kivétellel automatikusan vonatkozzanak a bejegyzett élettár sakra is. A költségvetési salátába elrejtett módosítás lehetővé tenné, hogy bármely törvény, ami ennél is veszélyesebb, eseti jogalkalmazói értelmezés, eltérően kezelje a házastársakat és a bejegyzett élettársakat. A javaslat elfogadása az utaló szabály al kalmazását teljesen ellehetetleníti. Elfogadhatatlan az a kormányzati szándék, hogy leválasszák a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét a házasságról, és ezzel kiüresítsék azt. Az LMP szerint tarthatatlan a valóságban létező családi kapcsolatok kormán yzati ignorálása és a szerzett jogok figyelmen kívül hagyása. Ki kell térni a költségvetést megalapozó salátatörvény alapítványi és magánfenntartású köznevelési intézményeket érintő változásaira és változtatásaira is. Már idén szeptembertől életbe lépne az a 28. §ban eldugott módosítás, miszerint a nyolc óránál kevesebb ideig nyitva tartó óvodáktól megvonnák a költségvetési támogatást. Eddig a nyitvatartási idővel arányosan támogatták őket is. Ha tömegesen nem is, de lehetnek olyan intézmények, amelyek emi att bezárni kényszerülnek majd, hacsak nem emelik meg a nyitvatartási idejüket, de ez a költségek növekedésével is együtt jár. Valószínűsíthető azonban, hogy a költségnövekedés egy részét, nem állami intézményekről lévén szó, át kényszerülnek hárítani a sz ülőkre. Úgy látjuk, hogy ennek a módosításnak semmiféle szakmai alapja nincs. A másik változtatás általában hozza bizonytalan és kiszámíthatatlan helyzetbe az alapítványi és magánintézményeket, amelyek alternatív tantervet, alternatív pedagógiai programot követnek. (14.30) A módosítás szövege szerint az óvodapedagógiai program, kerettanterv bizonyos körben eltérhet a köznevelési törvényben, valamint annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályban meghatározottaktól, feltéve hogy az eltérés többletszo lgáltatásnak minősül. A köznevelési törvény nem definiálja a többletszolgáltatás és az alternatív szolgáltatás fogalmait, a kettő közötti azonosságot vagy különbségeket. Milyen következményekkel jár mindez a nem állami fenntartású köznevelési intézményekre nézve? Vane olyan, bármilyen Magyarországon működő köznevelési intézmény, amely e rendelkezés hatálybalépése esetén jelenlegi működésének megváltoztatására, beszüntetésére kényszerülne? Kérdezzük ezt különös tekintettel például a Nemzeti alaptantervtől e ltérő, alternatív tantervet, programot követő Waldorfiskolákra. Kérjük, tisztázzák a helyzetet. Határozottan kérjük a kormány képviselőjének állásfoglalását itt, a parlamenti vitában. A salátatörvény több szakaszban is foglalkozik a környezetvédelemmel és a vízgazdálkodással, nem olyan értelemben, hogy építené ezeket a közszolgáltatásokat, hanem ellenkezőleg: rombolja. Ismert jelenség, hogy egy kormány a hazai oligarchák és a külföldi multik szálláscsinálójaként leépíti a profitéhség előtt álló környezetvé delmi és társadalmi korlátokat, csak eddig azt hittük, ez ilyen mértékben csak a harmadik világban létezik. A 43. § ugyanis megszünteti a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapot, a kormány ezzel ismét a legszegényebbeket, egyben az ár- és belvízkároknak kiszolgáltatottakat sújtja, ahelyett, hogy megjavítana egy jó szándékkal összerakott konstrukciót, kivonul az ügyből, hiszen nem elégséges forrás esetén neki kellene helytállni. Az alap ugyanakkor fontos eszköze lenne egy önkéntes részvét elre ösztönző, elkülönített állami pénzalap működtetésének, ebből azok részesülhetnek, akik szerződés alapján rendszeres befizetések, költségvetési támogatás, valamint nemzetközi segélyek révén akkor is jogosulttá válhatnak árvíz és ennek következtében kia lakult belvíz során lakóingatlantulajdonukban bekövetkező kár esetén kártalanításra, akikkel a biztosítótársaságok nem kötnek biztosítási szerződést, vagy azokat nem hosszabbítják meg. Az indok a szerződéses jogviszonyban álló személyek csekély száma. A k ormány szerint a piaci szereplők által kínált vagyonbiztosítási konstrukciók jelenleg alkalmasak arra, hogy az alap funkcióját hosszabb távon is megvalósítsák. A javaslat szerint új szerződés megkötésére már nem kerülhet sor.
