Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. február 15. hétfő (127. szám) - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőkről - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
32 garantálni 151 ezer forintos pluszjuttatást, ha itt, Magyarországon dolgoznak tovább. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Tisztelt Képviselőtársaim! Most a változatosság k edvéért Rétvári Bence képviselő úrnak adom meg a szót, aki a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében fogja napirend előtti hozzászólását elmondani: „Világméretű problémák, világraszóló találkozó” címmel. (Dr. Rétvári Bence a képviselői helyére megy.) Pa rancsoljon, képviselő úr! DR. RÉTVÁRI BENCE ( KDNP ): Köszönöm szépen a türelmet. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, mindenki számára, akár hívő, akár nem hívő, akár katolikus, akár ortodox hívő, akár protestáns, az elmúlt hét egyik legnagyobb esem énye volt a keleti és nyugati egyház fejének, Ferenc pápának és Kirill pátriárkának, Moszkva és Oroszország pátriárkájának találkozója, hiszen egy olyan esemény, egy olyan egyháztörténeti pillanat volt, amire a hívők, katolikus és ortodox oldalon bizonyára régebb óta vártak. Jelezte azt a közeledést, ami hívő és hívő ember közötti távolságot csökkenti, hiszen az ő esetükben az Isten felé nyitottság sokkal fontosabb, mint azok a dogmatikai, hitbéli vagy egyházkormányzási elemek, amelyek elválasztják őket. Az t hiszem, mindenki számára ez a fajta egység példamutató értékű lehet. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ugyanakkor nemcsak az egyház ügyeivel foglalkoztak az egyházi vezetők, hanem ugyanúgy fontosnak tartották, hogy 30 pontban egy közös nyilatkozatban rögzítsék azt, hogy mi az, amit ők ökomenikus alapon, a keleti és nyugati kereszténység vezetőiként fontos feladatnak tartanak az egész világban, túl a katolikusortodox közeledésen. Az egyik első pont pontosan a ke resztény Európa értékeinek megvédése volt. Ma már sok helyen, főleg Brüsszelben akár ezt a szókapcsolatot kimondani, hogy keresztény Európa, már húzódozást vált ki, sokan avíttnak tartják. Pedig hát Európában mindazok az értékek, amelyeket jogállamiságként feltételezünk, emberi méltóságként feltételezünk, egyenlőségként, jogi egyenlőségként feltételezünk, tiszteletként feltételezünk, azok mindmind keresztény gyökerűek, akár beszélhetünk férfi és nő egyenlőségéről vagy a másik ember méltóságának tiszteletér ől. Nagyon fontos, hogy az egyházi vezetők ráirányították a figyelmet arra a keresztényüldözésre, ami elsősorban Ázsiában vagy Afrikában zajlik. Sajnos kevesen tudják - és sajnos itt ilyen számokkal kell foglalkozzunk , hogy milyen sokan szenvednek üldözt etést a vallásuk, vallási hovatartozásuk miatt, és azt még kevesebben tudják, hogy a világon öt, a vallása miatt üldözött emberből négy keresztény. Öt olyan emberből, akit meggyilkolnak a világban a hite miatt, négy keresztény. És ha kiszámoljuk, azt látju k, hogy sajnos 510 percenként van egy áldozata ennek a keresztényüldözésnek világszerte. Itt akár latin, akár ortodox keresztény, azt hiszem, nincs különbség a fenyegetettségben. A vallásszabadság fontossága szintén lényeges, hiszen a szekularizált világb an a világnézeti semlegesség képét sokan úgy gondolják, mintha az egy államilag feljogosított vallásellenességet jelentene. Nem, ez vallási türelmet jelent, hogy mindenki számára biztosítani kell a vallásgyakorlás lehetőségét és annak kifejezésének a lehet őségét is. Fontos elem volt az életvédelem. Most, amikor sokszor akár üzlet tárgyává is válhat az emberek élete, fontos, hogy a természetes fogantatástól a természetes halálig mindenki számára a méltó életet garantálni kell. Az egyházi vezetők a család fon tosságát is megerősítették. Azt hiszem, hogy e Ház falai között az elmúlt öt évben a családokat megerősítő döntésekről nagyon sokszor szóltunk. A természetes házasság definícióját is ismételten fontosnak tartották; és az elvilágiasodást nagyon veszélyes út nak tartják a világ előtt.
